Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Európa és Kína egymásnak feszült

Létrehozva:

Az ujgurok elnyomása ellen tüntető nő. Fotó: MTI / EPA / Tolga Buzoglu

Több uniós tagállam, köztük Franciaország és Németország is bekérette a kínai nagykövetet, miután a keleti óriás válaszszankciókkal sújtotta állampolgáraikat.

Franciaország egyben kifogásolta a párizsi kínai nagykövet viselkedését, mivel Twitter-cunamit zúdított a Tajvanra készülő francia képviselőkre és Antoine Bondaz Kína-szakértőre. A párizsi kínai nagykövet a többek között „kis banditának” és „veszett hiénának” nevezte a politikai elemzőt, aki a francia képviselők elleni kínai nyomásgyakorlást nehezményezte.

Németország szintén bekérette a kínai nagykövetet kedden. A berlini külügyminisztérium tájékoztatása szerint Vu Ken nagykövet értésére adták, hogy az uniós képviselők, tudósok, intézmények és nem kormányzati szervezetek elleni szankciók a kapcsolatok szükségtelen megterhelését jelentik.

A belga kormány közölte, hogy a brüsszeli kínai nagykövetet kedden este várják a külügyminisztériumba, hogy kifejezzék tiltakozásukat a Samuel Cogolati képviselővel szemben elrendelt kínai szankciók miatt, mivel a parlamentben határozattervezetet nyújtott be, amely népirtásnak nevezi az ujgurok elleni fellépést Hszincsiang tartományban. Litvániában, illetve Dániában szintén bekérették a helyi kínai nagykövetet.

A diplomáciai konfliktus hátterében az áll, hogy Peking hétfőn uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be, miután az EU büntetőintézkedéseket rendelt el négy kínai tisztségviselő és egy entitás ellen a Hszincsiang tartományból jelentett emberi jogsértések ügyében. Kína válaszlépésként tíz személyt, köztük Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, valamint az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt sújtott szankciókkal.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elvett gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink