Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Nem elég megfordítani a „zárva” táblát

Létrehozva:

Fotó: Merész Márton

A kormányzat gazdaságpolitikáját általában kritikátlanul támogató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) váratlanul keményebb hangot ütött meg.

A szakmai szervezet szerint “a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések vállalkozói jelzések alapján nehezen értelmezhetőek és a kkv-k szempontjából versenytorzítóak.”

Az MKIK azt javasolja, hogy “amennyiben a betegségen átesett, és a már beoltott felnőtt lakosság létszáma együttesen eléri a felnőtt lakosság 25 százalékát, érdemes megfontolni a boltzár fokozatos feloldását annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások ne szenvedjenek el több kárt és ne induljon el a tömeges csődhullám.” Indítványozták azt is, hogy “amennyiben további járványügyi intézkedések szükségesek, akkor a tevékenység szerinti boltzár helyett az egységnyi üzlethelyiség területen tartózkodó személyek számának meghatározása legyen irányadó.”

A kamarai javaslatok minden bizonnyal nem csak a kereskedők, hanem a vásárlók körében is népszerűek. Ugyanakkor míg a vevők végig megértőnek tűntek, addig a többi gazdasági szereplő véleménye mintha módosult volna a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett első korlátozások óta – korántsem pozitívan. A korlátozások miatti kiszámíthatatlan működés ugyanis nem engedi feljönni őket a helyzet okozta gödörből – véli Magdó Emil. Az ismert kommunikációs stratéga szerint az újranyitáshoz minden cégnek kidolgozott stratégiára lesz szüksége.

 

A biztonságra játszanak

 Tavaly március óta élünk korábban elképzelhetetlennek tűnő korlátozások között, de a cégek egy év elteltével is visszafogottan kommunikálnak, a biztonságra játszanak, miközben a stratégiájukat sok esetben nem sikerült a kihívásokhoz illeszteniük. A szakember szerint újra kell gondolni a kommunikációt, és a járvány idején aktuális üzeneteket kell megfogalmazni az üzleti partnerek és a vásárlók számára. 

“Más típusú sokk érte az idén márciusban bevezetett szigorú intézkedésekkel a cégvezetőket. Ha valaki abban bízik, hogy a múltbéli sikeres kampányokra alapozva érhet el áttörést, csalódni fog” – értékelte a helyzetet a szakértő, aki szerint az újranyitásra egy átfogó kommunikációs tervvel kell készülni, nem elég csak megfordítani a ‘zárva’ táblát a kirakatban. 

Egy vállalkozás kétszer van különösen nagy veszélyben: amikor elindul, és amikor újraindul. Utóbbit általában egy jelentősebb átalakulásnál éli meg egy cég, a zárlatok feloldásával azonban egy más jellegű újraindulás következik majd be mindenki életében. “Arra nincsenek felkészülve a vezetők, hogy nem a válságos időszak rejti igazán a veszélyt. Sokan épp az újrakezdésnél kerülnek olyan helyzetbe, amit már nem tudnak kezelni, pedig a megfelelő stratégiával akár előnyt is kovácsolhatnának belőle” – mondta Magdó, aki szerint stratégia nélkül folytatni olyan, mintha kimennénk a pályaudvarra, és felülnénk az első piros vonatra – ám attól, hogy a szerelvényünk múltkor is piros volt, még nem biztos, hogy ma is ugyanoda visz minket. “Egy válságban csúnyán visszaüthet, ha a régi kommunikációs eszközökre támaszkodunk. Ez pedig hatványozottan igaz egy, a hétköznapjainkat is alapjaiban megváltoztató járványhelyzetre” – fogalmazott Magdó Emil. 

 

Háromlábú kommunikáció

A stratéga arról is beszélt, hogy aki csak a marketing trendeket követi, az hiába zseniális szakember – ha közben nem építi a kommunikációját, folyamatosan veszít a hatékonyságából. Ha valaki jól teljesít a saját szakmájában, nem feltétlenül felkészült az ügyfelek megtartására és az új partnerek megszerzésére. 

A szakértő szerint az online kommunikáció felerősödése a Facebookhoz köthető, amire a bezárás csak ráerősített. Ugyanakkor nem elég csak a közösségi oldalakra építeni. „Érdemes olyan szabályt hozni cégen belül, hogy legalább három felületen kommunikáljanak következetesen. Jól beválhat az adatbázis alapú, e-mail típusú kommunikáció. Jó üzeneteket lehet megfogalmazni direktben a vásárlóknak, az ügyfeleknek arról, milyen megoldásokkal tudjuk őket segíteni a járvány idején. Harmadik kommunikációs lábként pedig az offline tér is ajánlott, hiszen akár szórólapokkal, akár önkormányzati újságokban elhelyezett hirdetésekkel is megszólítható lehet a célcsoportnak tekintett közönség” – fogalmazott a szakember. Magdó Emil szerint a kommunikációs stratégia felépítése a kis- és középvállalkozások esetében sokszor túl nagy falat – vagy azért, mert hiányzik a kellő szakértelem, vagy azért, mert nem tudnak erre elegendő időt szakítani. Ilyen esetekben fontos, hogy a cégvezetők szakértők segítségét kérjék. Az újranyitás ugyan mindenkinek hatalmas lehetőséget teremt az újbóli szárnyalásra, a kommunikációs malőrökkel viszont nagyon gyorsan le is lehet szakadni a versenytársaktól.

 

Bonta Miklós

 

Legnépszerűbb cikkeink