„A jó hegymászó nem híres, hanem öreg”

Pelikán István a nyolcvanas évek óta oktat rendszeresen, a hegymászást a hetvenes években kezdte.

„Vannak emberek, akik mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen magasra mászniuk, és vannak olyanok, akik mindent megtesznek azért, hogy a magasban legyenek” – mondta a Pesti Hírlapnak Pelikán István, a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének tagja.

„Megmászni a Mont Blanc-t” – olyan első hallásra vonzó teljesítmény ez, amit sokan szeretnének a magukénak tudni. Az Alpok legmagasabb hegye 4 809 méter, Pelikán István elmondta, hogy a Mont Blanc bár nem jelent kihívást egy hegymászónak, mégis rengeteg baleset helyszíne: „Vannak nagyon népszerű alpesi csúcsok. A Mount Blanc olyanok számára is hívogató, akik még soha nem másztak, de el akarják mondani magukról, hogy ott voltak. Fontos tudni, hogy ez nem olyan, mint a Körúton sétálni. Ami egy hegymászónak nem kihívás, egy laikusnak életveszélyes lehet” – mondta a szakember.

Pelikán István a nyolcvanas évek óta oktat rendszeresen, de a hegymászást a hetvenes években kezdte: „Jártam 7000 méter fölött is, és elég sok mászásom volt a Tátrában, az Alpokban. Én mégis arra vagyok a leginkább büszke, hogy a pályafutásom alatt nem volt komolyabb balesetem”.

Meg kell tanulni

A hegymászás a szakember szerint nem olyan veszélyes, mint amilyennek tűnik. „Ha valaki nem megy el az extrémitás irányába, és elsajátítja a megfelelő technikákat, pont olyan biztonságos, mint a foci vagy a kézilabda. Kisebb ficamok, törések előfordulnak, de komoly balesetek csak akkor, ha valaki nem készül fel megfelelően” – vélekedett, hozzátéve: aki nem jár oktatásra, gyakran a tudatlanok bátorságával kezd bele a mászásba.

A hegymászótanfolyamokat általában a hegymászó egyesületek hirdetik meg, először alapfokon, majd erre épülnek a magasabb szintek. A tanfolyamok középpontjában az áll, hogyan lehet életben maradni: az oktató kijelentette, hogy „a baleseteket egy tanfolyam sem tudja meggátolni, de a saját esélyek növelését el lehet sajátítani”. Az alapfokú tanfolyamoknál a biztonságtechnikai és mászástechnikai ismeretek kapnak hangsúlyt. A szakember szerint az oktatás másik előnye, hogy kialakul a mászókultúra: „megtanítjuk hogyan vigyázzanak a környezetre a mászók, hogy ne okozzanak kárt”.

Pszichés terhelés

Pelikán István elmondta, hogy a hegymászás két nagyon fontos eleme a fizikum és a pszichés állapot. „Ez azért nevezhető extrémsportnak, mert a szabadban mászáshoz más lelkiállapot, gondolkodásmód és beállítottság kell. A mászók ki vannak téve a természeti tényezőknek. Nincs olyan, hogy elkezdtem, de közben meguntam. Mászás közben bizony mindig rizikót kell vállalni. Minden lépés és fogás számít. Ezekre kell figyelni, és egy pillanatra sem szabad elgondolkodni azon, hogy mi lesz, ha leesel. Tudni kell, és bízni benne, hogy a biztosítási rendszer meg fog védeni. Így a pszichés állóképesség a leginkább meghatározó, úgy 60-70 százalékát teszi ki a sportnak”. 

„Volt olyan, hogy azt gondoltam, itt a vége, ez az utolsó túrám. A Tátrában másztunk, és rosszra fordult az idő. A visszaereszkedés közben fent rekedtünk, mert csomó lett a kötélen. Egyre sűrűben jöttek a hófúvások, nem volt mit tenni, le kellett bontanom magam, hogy ki tudjam oldani a csomót” – emlékezett vissza.

A pszichés tényezőhöz tartozik az is, hogy egy hegymászó csak saját maga tudja eldönteni, éppen mire képes. „Mindenki tisztelje a saját határait. A fokozatosság elvét nagyon fontosnak tartom. Először könnyebb utakon kell megtanulni az alapokat, és ahogy kialakulnak a képességek, úgy lehet nehezebb túrákat választani. Fel kell tudni mérni, mire vagyunk képesek. Ha valaki érdeklődik a sport iránt, először célszerű egy teremben kipróbálnia magát, hogy lássa, miként viszonyul a magassághoz és a stresszhelyzetekhez”.

Kevés a lehetőség

A hegymászásnak sok fajtája van, többek között a sziklamászás, a magashegyi hegymászás, a falmászás, jégmászás vagy a boulder mászás. A szakember szerint Magyarország nem vonzó cél a hegymászóknak, „de például a boulder mászás, a meredek, néhány méteres sziklafalak szerelmesei itt is találnak izgalmas helyszíneket”. 

Magyarországon egyébként szabályozzák, hol lehet mászni, a hegymászáshoz pedig hegymászóigazolvány kell. „Sajnos, vannak olyan mászók, akik tehetségesek, és régóta másznak, de mivel nincs papírjuk, nem űzhetik a sportot”.

Az elmúlt egy évben a koronavírus miatt szűkültek a lehetőségek a hegymászók számára is. „A mászótermekben csak versenyengedéllyel van lehetőség mászni, a külföldi túrák is ellehetetlenültek. Igaz, a szabadban végzett sportokra elvben van lehetőség, de a korlátozások miatt rengeteg az olyan szabad szikla, amelyekre szinte lehetetlen helyet kapni” – mondta a szakoktató.

Pelikán István úgy látja, sokan a hírnév és a presztízs miatt másznak. „Ezért fordul elő az, hogy sokszor olyasmit vállalnak be, amit nem kellene, és gyakran csak a szerencsén múlik az életük” – mondta, hozzátéve: „Nem híres hegymászónak kell lenni, hanem öregnek. Hiszen nem azért mászik az ember, hogy meghaljon, hanem hogy örömet leljen benne”.

Cserdi Dóra