Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Népszerű lett a home office

Létrehozva:

home office illusztráció
Fotó: Lakos Gábor

De miben is különbözik pontosan a távmunkától?

Egy esztendeje jóformán még ismeretlen volt Magyarországon a home office fogalma, még a szakemberek közül is sokan a távmunkával azonosították, pedig a kettő korántsem ugyanaz. Amíg a távmunkás állandóan lakásában végzi el a rábízott feladatokat, addig a home office-t alkalmanként rendezi be otthonában a munkavállaló, hacsak nem egyezik meg munkaadójával abban, hogy átvedlik távmunkássá.

A világjárvány nyomán alaposan átrendeződött a dolgozók munkájának helyszíne. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint a pandémia előtt, 2019-ben a 15-64 éves munkavállalók között a rendszeresen otthonról dolgozók aránya uniós átlagban 5,3 százalékos volt, Magyarországon pedig mindössze 1,2 százalékot tett ki, addig az elmúlt év végére szinte teljesen elmúlt ez a különbség. Amíg az európai közösség tagállamaiban átlagosan a munkavállalók 28 százaléka dolgozott otthon, addig nálunk ez az arány 24 százalék. 

 

A dolgozók négyötöde

A munkáltatók szinte egy pillanat alatt feladták korábbi ódzkodásukat a home-office-tól, amit az okozott, hogy így nem tudják embereiket folyamatosan ellenőrizni, ugyanis cserébe egy olyan lehetőséget nyertek, amelyről korábban még álmodni sem lehetett. A dolgozók munkaidejét kötetlennek tekintik, ezért szinte bármikor, kora reggel és késő este, hétvégén és az alkalmazott szabadsága alatt is elérhetik a munkavállalókat, és feladatot adhatnak nekik. 

A jelenlegi iskola és óvodai bezárások idején a szülők otthon lehetnek gyermekeikkel, és – bár nehézségek árán – a munkájukat is képesek elvégezni. Így nem csoda, hogy a munkáltatók 81 százaléka – a KSH adatai szerint – élt és él is ezzel a lehetőséggel. Nem reprezentatív adatok szerint a munkavállalók 80 százaléka hosszú távon is el tudja képzelni, hogy heti két-három napot a járványhelyzet elmúltával is otthon dolgozzon, vagyis csak részben térjen vissza az irodájába. 

A home office tehát bevált, aminek az lett az eredménye, hogy a dolgozók önállósága nagy mértékben megnőtt, munkáját akár a nyaralójából, vagy – s most a járványügyi korlátozásoktól eltekintve – akár külföldről is végezheti. Sokan úgy vélik a kétségtelen siker nyomán, hogy a home office a jövőben akár a dolgozók elvárásává is válhat. 

 

Otthon maradnának

Ezt támasztja alá az Otthontérkép Magazin és az Ingatlantájoló friss, 1169 fős mintán elvégzett felmérése, amely szerint 100-ból 71-en a járványhelyzet lecsengését követően is megtartaná e megszerzett „előjogát”, illetve annak legalább egy részét. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy gyakori a nem teljes körű home office, amikor az alkalmazottak „kapszulákban” dolgoznak, váltakozva hol otthon, hol az irodában, ezáltal munkatársaiknak csak mindig ugyanazzal a kisebb létszámú részével találkoznak. 

A felmérés némileg váratlan eredménye az volt, hogy a dolgozók ragaszkodása a home office-hoz, vagy annak elutasítása nem függött össze azzal, hogy milyen messze laknak a munkahelyüktől. Arra is kevesen számítottak, hogy azt a lehetőséget, hogy inkább bejárna az irodába dolgozni, többségében a kisebb településen lakó, 50 éven felüliek választották, ők alkották a válaszadók 29 százalékát. Ennek feltehetően az az oka, hogy a városokban jobban el tudják intézni ügyeiket, és nagyobb választékot találnak az üzletekben, és ha ott dolgoznak, akkor ezért nem kell külön felkerekedniük.

 

Kormánytámogatás

„A magyar kormány egy múlt heti rendelete egyértelműen a home office mellett tette le a voksot, amikor felkérték »a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására«. Fontos megemlíteni, hogy tavaly novembertől – egyelőre csak a veszélyhelyzet végéig – lehetővé tették a cégeknek a home office adómentes támogatását havonta a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig, ami jelenleg 16 740 forint. Ehhez azonban minden érintettnek írásban módosítani kell a munkaszerződését, nehogy az adóhatóság kifogásolja a költségtérítés adómentességét. Mivel a Munka Törvénykönyve szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és azt csak írásban lehet módosítani” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting üzletágvezetője. 

Emellett Magyarországon az adómentes támogatás mellett a munkáltatónak biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételeket is, vagyis a dolgozó által használt eszközöket, az egészséget nem veszélyezető munka feltételeit vagy akár az internet-hozzáférést is.

A hazai támogatást érdemes a külföldön alkalmazottal összehasonlítani, egészen 2023-ig. A Niveus szakértője erről elmondta, hogy Ausztriában a munkavállalók évente 300 euróig (mintegy 100 800 forint) költségelszámolásra jogosultak, ezért az összegért a munkavégzést támogató eszközöket vásárolhatnak. Csehországban homeoffice-juttatások nem léteznek, de a munkavégzéshez biztosított eszközök juttatása itt sem számít jövedelemnek. Németországban napi 5 euróig (mintegy 1 680 forint) a munkavállalók adókedvezményre jogosultak, de csak ebben az esztendőben.

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink