Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Szabad orvosválasztás: dönthetünk-e, vagy sem?

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Az új egészségügyi szabályozás – egyelőre – minden lehetőségét elvette annak, hogy egy beteg szabadon válassza meg orvosát.

Ahová a beteg területileg tartozik, oda kell mennie, ha pedig magánellátást választ, orvosa nem maradhat vele az állami rendszerben. Mivel járhat mindez?

Ismerős helyzet: ha panaszunk van, azonnal körbenézünk, ki lehet a legjobb szakember. Akiben megbízunk. Az egészségügyben márciustól erre már nincs lehetőségünk. Persze továbbra is elmehetünk magánrendelésre, de ha olyan beavatkozásra van szükség, akkor búcsút kell intenünk magánorvosunknak, és a nulláról indulunk az állami rendszerben. Ugyanolyan feltételekkel és esélyekkel, mintha semmit sem tettünk volna.

 

Feleannyi beteg

Nézzük most ezt egy neve elhallgatását kérő orvos szemszögéből – az egyetemen oktató professzor sok-sok olyan kolléga nevében beszél, akik erőn felül is rengeteget tettek azért, hogy a magyar orvosszakma magas szintű és minőségű legyen.

„Sok területen a világ élvonalában vagyunk, köszönhetően például annak, hogy a nagy kaliberű, tudású és tehetségű emberek nem mentek el. Én az egyetemről egyenesen a legnagyobb egyetemi klinikára kerültem, és azóta is, 26 éve ott dolgozom. Ma már oktatok, itthon és a világ számos helyén tanulnak tőlem, közben pályakezdő korom óta az invazív beavatkozások, konzultációk és diagnózisok mellett ambuláns munkát végzek, legtöbbször éjszakába nyúlóan, mert hiszem, hogy egy beteg gyógyulását az első lépéstől az utolsóig egy kézben kell tartani. Ez fontos orvosi szempontból, és a betegek lelki oldaláról is. A bizalom alapvető fontosságú a gyógyításban. Nyilván mindenki tisztában van azzal, hogy egy szakorvos, pláne egy specialista, nagyságrendekkel tudna többet keresni külföldön.

Én maradni akartam. Rám elsősorban itt van szükség, a magyar betegeknek akarom szentelni mindazt a tudást, amit itt megszereztem. Van, hogy mentőhelikopterrel hoznak át hozzám beteget, mert máshol nem tudják megoldani a problémáját. Van, hogy sokkal komolyabb beavatkozásokat tudunk elkerülni, ezzel tízmilliókat megspórolni az államnak, de elsősorban sokkal jobb életkilátásokat adni a páciensnek, csak amiatt, mert ezzel a tudással, teammel meg tudjuk oldani a problémát. A magánrendelésre is azért volt szükség, mert naponta kérdezték a betegek, akiknek megoldhatatlan, vagy csak komoly szervezés, lemondás árán volt megoldható, hogy várjanak az akár hajnalig nyúló rendeléseimen. Ezzel – azt gondolom – komoly terhet vettem le mind a beteg, mind az állami rendszer válláról” – mondta lapunknak a professzor, aki a korábbi 100 ambuláns beteg helyett az új rendszerben naponta „csak” 40-50 beteget lát el.

 

Egy a sok közül

„A specialisták jellemzően a magánrendelésükön is lehetővé tették, hogy még több beteg kapjon lehetőséget műtéti ellátásra. A fő elv az, hogy a panaszos beteg ellátáshoz jusson, és ez lehetőleg minél hamarabb megtörténjen. Az lenne jó, ha elvként megvalósítaná ezt a szabályozás, hiszen a magán- és az állami rendszerek együttműködése egyáltalán nem ördögtől való, több országban (például Izraelben) kitűnően együttműködnek. Egy olyan szabályozás, amely alapvetően nem engedélyez átjárást, biztos, hogy megnehezíti a betegek ellátáshoz jutását, mivel sok olyan terület van, ahol nem létezik külön állami és magán vonal, mint a szívsebészet, az agysebészet vagy akár az invazív kardiológia. Félő, hogy komoly szakembereket veszít majd el az a beteg, aki nem engedheti meg magának a privát ellátást, mert a törvény nem veszi figyelembe, hogy vannak olyan területek, ahol valóban olyan különleges tudás, tapasztalat kell, ami nagy kincs az állami ellátásban. Vannak így is trükkös megoldások, de az méltatlan, hogy átkódolással, vagy más kolléga neve alatti betegfelvétellel kelljen ügyeskedni. Felfoghatatlan, hogyha valakit – tehermentesítve az állami kasszát – magánellátásban kivizsgálok, diagnosztizálok, de aztán az ellátását, amit, mondjuk, csak állami klinikán van lehetőség megoldani, onnantól a klinikán látom el, ez miért tiltandó? Ilyen szemlélettel minden orvos csak egy a sok közül, gyakorlatilag csupán az életkor számít, igazából a rendszer nem értékeli a munka minőségét” – teszi még hozzá a szakember.

 

Kiegészítő biztosítás

És mit gondol erről a kórházigazgató, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke? Dr. Velkey György – most a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója – szerint jó, ha a korrupciós elemeket is magába foglaló, a betegirányítási és oktatási szabályozásokat is súlyosan torzító paraszolvencia végleg kikerül a rendszerből. A kutatások azonban azt jelzik, hogy ezzel a betegek elsősorban szabad intézmény- és orvosválasztást vásárolnak, bizonyos fokú biztonságot, biztonságérzetet fizetnek meg. Az új törvény keretei között egyelőre nincs terv azzal kapcsolatban, hogy a beteg márciustól hogyan jut el ahhoz a szakemberhez, akihez ő szeretne.

„Meggyőződésem, hogy sokan továbbra is befolyásolni akarják majd, ki operálja vagy kezelje őket. A rögzített beutalási rend szerint erre most nincs legális lehetőségük, és ezután elvész az eddig bejáratott szürkezónás, rossz, paraszolvenciás módszer is. Éppen ezért a legális szabad orvosválasztás kérdése, és a másik oldalon a pluszteljesítményért járó magasabb juttatás igénye napirendre kell, hogy kerüljön. Meg kellene fontolni, hogy a szabad orvosválasztást pluszpénz fizetésével, akár egy kiegészítő biztosítás keretein belül legális útra terelhetnénk a paraszolvencia helyett. Aki egy adott orvoshoz szeretne menni, fizessen be pluszpénzt a kasszába, amit döntő részben közvetlenül az orvos és személyzete kapna meg, egy töredékét pedig a hátteret biztosító intézmény” – nyilatkozta az Indexnek korábban a főigazgató.

Az, hogy a helyzetet rendezni kell, biztos: komoly korrekcióra számítanak az ágazatban, amiket az élet fog kikényszeríteni, miután az előzetes hatásvizsgálatok egészen nyilvánvalóan elmaradtak. Az új szabályozás kommunikációja alapvetően egyirányú: nincs átjárás. Igaz, eleddig a Debreceni Egyetem szülészeti klinikáján élesedett csak igazán a helyzet, ahol de facto megtiltották, hogy a szülésekhez fogadott orvost, fogadott szülészt válasszanak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonnal reagált arra a kérdésre, hogy az intézmény döntése sérti-e a szabad orvosválasztás jogát. A tárca azt válaszolta: a hálapénz kivezetésére hivatkozva nincs lehetősége a klinikának a szabad orvosválasztás jogát korlátozni. Az ügy pikantériája, hogy talán ezt a területet érinti leginkább az a jelenség, ami ellen a rigorózus szabályozás készült.

 

Kun J. Viktória

Legnépszerűbb cikkeink