Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Ötven évig is szükség lehet a vakcinákra

Avatar

Létrehozva:

Fotó: Dimény András

Rusvai Miklós víruskutató szerint kétdózisos vakcina esetén érdemes ugyanazt beadatni, de utána már bármelyik másik oltás is választható.

Úgy tűnik, a koronavírus még hosszú évtizedekig a nyakunkon marad, ezért meg kell tanulnunk vele együtt élni. Dr. Rusvai Miklós víruskutató szerint ez úgy lehetséges, ha most megfelelően immunizáljuk magunkat, vagyis beadatjuk az oltást. A szakember kiemelte, teljesen mindegy melyik vakcinával végzik az alapimmunizálást, a későbbiekben bármelyik másik oltást is választhatjuk, nem okoz majd problémát.

„Az alapimmunizálást fontos szabályosan elvégezni. Tehát, ha például egy kétkomponensű vakcinát ajánlanak fel, célszerű mind a két adagot abból a variációból beadatni. Később aztán, ha mondjuk, ősszel más vakcinával szeretné valaki beoltatni magát, vagy nyáron olyan országba szeretne menni, ahol kikötés, hogy melyik oltóanyaggal legyen beoltva az ember, akkor ezt egészségkárosodás nélkül megteheti” – mondta Rusvai, aki azt is elárulta, mennyi időnek kell eltelni a két különböző oltás között. „A kétkomponensű vagyis két adagos vakcina második dózisa után három héttel elviekben már bármelyik másik oltóanyagot is megkaphatná bárki. Immunológiailag és fizikailag nem lenne tőle baja, de pazarlás, hiszen már van egyfajta védettség. Ennek ellenére, ha kényszerűségből szükséges, akkor tulajdonképpen három hét elteltével bármikor beadathatjuk.”

Az virológus azt is elmondta, tévhit, hogy a koronavírus különböző eddig híres-hírhedtté vált mutációi – mint a brit, brazil vagy a dél-amerikai variáns – ellen ne védenének a vakcinák. Mint mondja, előfordulhat, hogy kisebb hatásfokkal, de mindenképpen adnak védettséget. 

„Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy ki melyik vakcinát kapja meg, az eredmény ugyanaz lesz,

hogy nem lesznek súlyos szövődményeink. A dél-afrikai mutáns esetében azt mondják, hogy körülbelül tíz százalékot le kell vonni a vakcináknak az eredeti vírusváltozat ellen mért hatékonyságából, tehát ha az alapváltozat ellen egy vakcina 92 százalékos védettséget ígér, abból ki kell vonni 10 százalékot, tehát 82 százalékos védettséget kapunk, ami még mindig nagyon szép eredmény” – tette hozzá. 

Kiemelte, hogy hosszú évtizedekig a nyakunkon maradhat a vírus, ezért is fontos, hogy az alapimmunizálás meglegyen, hogy megtanuljunk „békében egymás mellett élni és ne legyen ennyi halálos áldozata” a betegségnek. „Hogy teljesen kipusztuljon, az eddig egyetlen más koronavírussal sem történt meg, csak megtanulunk egymás mellett élni, mert megszelídül. Arra azonban, hogy védőoltás nélkül ne okozzon olyan súlyos szövődményeket, mint most, körülbelül negyven-ötven évet várnunk kellene” – magyarázta a szakember. Mint mondta, az újabb variánsok genetikai vizsgálatokkal jól nyomon követhetően változnak. Elmagyarázta azt is, miként formálódott a dél-afrikai vagy a brit mutáció.

„Megállapítható, hogy az úgynevezett tüskefehérje – ami ellen a fő ellenanyagok képződnek – hány ponton változik a mutánsokon az eredetihez képest. Minél több ponton, annál valószínűbb, hogy a korábbi védettség kisebb lesz. Szerencsére azonban még a jelenleg legdurvábbnak számító dél-afrikai mutáns sem változott meg olyan mértékben, hogy a vakcina valamilyen védelmet ne nyújtana ellene. Más tulajdonságai is változnak a vírusnak: például a tüskefehérjék sejtekhez való kapcsolódási képessége, erőssége, gyorsasága, tehát tökéletesebb a dokkolórendszerük a sejt felszínéhez és emiatt tudnak könnyebben fertőzést okozni. A brit variáns abban is módosult, hogy jobban szaporodik, tehát a fertőzött sejtekben nagyobb számban termelődik, ezzel együtt a betegekből a külvilágba jutó vírus mennyisége is növekszik. Ezért terjed gyorsan” – mondta. 

Rusvai kiemelte, manapság egyre több olyan tanulmány is van, amiben várandós kismamákon tesztelt oltásokról értekeznek. Az eddigi vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy számukra sem jelent veszélyt a legtöbb vakcina. 

„Eddig csak azért nem ajánlották várandósoknak, szoptatós kismamáknak, tumoros betegeknek, mert nem voltak erre megfelelő klinikai vizsgálatok. Ettől függetlenül számos országban oltottak be terheseket, ilyen-olyan betegségben szenvedőket, problémát sehol nem tapasztaltak. Példaként hoznám Izraelt, ahol 

több tízezer kismamát oltottak be, csupa pozitív következménnyel, 

tehát védettek lettek, a magzatokon és a megszületett babákon pedig semmi káros hatást nem tapasztaltak.”

A virológus elmagyarázta azt is, hogy miért fordulhat elő, hogy valakinek fél évvel a koronavírusfertőzés után még mindig rengeteg antitestet van a vérében, másnak azonban egy-két hónap után szinte semmi. Kiderült, ez nem a fertőzés mértékétől függ, hanem legfőképp saját szervezetünk és genetikánk az oka. „Az első fertőzés után tapasztalt tünetek súlyossága, tartóssága az úgynevezett veleszületett immunitástól függ, semmi mástól. Épp olyan genetikai adottság ez, mint a magasságunk, hajszínünk, szemszínünk. Tehát nem függ sem az edzettségtől, sem a táplálkozástól. Ezek is befolyásolják persze, de alapvetően a veleszületett immunitást a gének és öröklött tulajdonságok határozzák meg” – magyarázta a szakember.

168.hu

Legnépszerűbb cikkeink