Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Milyen keresetek számíthatók be a nyugdíjba?

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

Nem minden kereset és jövedelem vehető figyelembe a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításához.

Az alapelv nem látszik túl bonyolultnak: az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset vagy jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Persze sokakban az alapelv kapcsán is azonnal fölmerül néhány kérdés, főként az, hogy miért csak az 1988 után szerzett keresetek számítanak. A válasz kettős: egyrészt 1988. január 1-jétől lépett hatályba Magyarországon a személyi jövedelemadó rendszere, másrészt a 10 évvel később, 1998. január 1-jén hatályba lépett új nyugdíjtörvény megalkotása során a jogalkotónak meg kellett határoznia az átlagkereset-számítás mindenkire egységesen vonatkozó kezdő időpontját, és erre kiindulásként a legalább 10 éves átlagszámítási időtartam elegendőnek látszott.

Ahogyan múlik az idő, egyre inkább lefedi a teljes aktív életpályát az átlagkereset számításába bevont tartam, hiszen egy idén esedékes nyugdíjmegállapítás esetén már 33 év kereseteit lehet figyelembe venni. Persze ha valakinek nem lenne elegendő jogosultsága 1988 óta, de előtte dolgozott, akkor egy kisegítő szabályrendszer révén a korábbi kereseteket is be lehet számítani, azonban erre egyre kevésbé van szükség.

 

Csak a kezdő napig

A másik tipikus kérdés e tekintetben, hogy ha valaki korábban jogosult volt valamilyen juttatásra, de azt a részére csak a nyugdíjmegállapítás kezdő napját követően fizették ki, akkor ez a kereset vagy jövedelem beszámít-e az átlagkereset meghatározása során? A törvényi megfogalmazás szerint csak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért és ki is fizetett kereset számítható be. A nyugdíjtörvény tételesen felsorolja, hogy keresetként vagy jövedelemként mit kell figyelembe venni. 

A felsorolás első tétele a mai napig értetlenséget szül, ugyanis a rendelkezések szerint az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti keresetek esetén csak a főfoglalkozásban elért jövedelmet lehet figyelembe venni, a másodállásban szerzett jövedelmet nem – pedig azután is fizetni kellett a nyugdíjjárulékot.

A második tétel okozza a legkevesebb gondot a megértésben, eszerint ugyanis 1998. január 1-jétől a társadalombiztosítási jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget kell figyelembe venni – ez vonatkozik például az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmi munkát végzőkre.

 

A kisadózók

Más szabály vonatkozik a főállású kisadózókra. Ezt a kategóriát – nyilván a kisadózók nagy tömegére, idén már közel 400 ezer katásra is tekintettel – a törvény külön nevesíti, ezért jövedelemként kell figyelembe venni a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget (ami idén 50 ezer forint tételes adó fizetése esetén 102 ezer forint, 75 ezer forint tételes adó fizetése esetén 170 ezer forint).

Miután a felszolgálási díj és a borravaló is járulékalapot képező jövedelem (persze ha bevallják), a jogalkotó számomra nem egészen érthető indokok alapján fontosnak tartotta külön kategóriaként beiktatni, hogy a felszolgálási díj, illetve a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát is jövedelemként kell figyelembe venni. A rendelkezés mellett szól, hogy ennek révén a jellemzően nagyon alacsony keresettel rendelkező felszolgálók nyugdíjalapját próbálják kicsit növelni, akik erre kifejezetten rászorulnak a pandémia őket különösen sújtó hatásai miatt.

 

És az ekhósok

Külön kategóriát képez az ekhót fizetők esetében figyelembe vehető jövedelem, amely azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 61 százaléka, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék. Ez az újságírókat, művészeket, művészeti dolgozókat, sportolókat, edzőket érintő szabály is sokakat érint. Az ekhót választók emellett a mindenkori minimálbér után is kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni.

A több mint 400 ezer mezőgazdasági őstermelő alapesetben a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Az az őstermelő viszont, akinek az e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az akkori éves minimálbér ötszörösét, e bevételének 15 százaléka után fizet társadalombiztosítási járulékot. Ez esetben havi járulékalapnak a bevétel 15 százaléka egytizenketted részét kell tekinteni.

A minimálbérre vagy részmunkaidőben annál is alacsonyabb bérre bejelentett dolgozók, a kisadózók, valamint az őstermelők összesen közel kétmilliós táborának minden tagja különösen nagy kockázatnak van kitéve a leendő nyugdíját illetően, mivel mind a figyelembe vehető járulékalap, mind a szolgálati idő esetleges arányosítási (zsugorítási) kötelezettsége fájdalmas mértékben csökkenti a nyugdíjvárományukat.

 

Farkas András
www.nyugdijguru.hu

Legnépszerűbb cikkeink