Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Duda Ernő: Mi mentünk be a dzsungelbe!

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Dimény András

A virológus professzor Fiala János vendégeként nyilatkozott a 168.hu Keljfeljancsi című műsorában.

Az adminsztratív szempontokat leszámítva tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az első és második alkalommal ugyanazt az oltást kapja-e a páciens, vagy egy másik cégét – mondta Duda Ernő. Ahogy annak sincs nagy jelentősége szerinte, hogy mennyi idő telik el a két oltás között.

„A vektorvakcinák esetében, mint amilyen a Szputnyik, az emberek másféle vakcinát kapnak, mint először – éppen azért, mert nem a vektor ellen akarunk védettséget kialakítani, hanem a koronavírus ellen. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az emlékeztető oltás ugyanattól a cégtől van-e vagy sem” – hangsúlyozta Duda Ernő.

Az oltóanyagok úgynevezett csereszabatosságáról szólva a professzor kifejtette: egy messenger alapú oltás az embert az S-fehérje ellen immunizálja. Ha ezek után egy vektorvakcinát kap, az a vektor és az S-fehérje ellen immunizál: ez a fehérje lesz az, amit emlékeztet az oltás, ez ellen alakul ki az igazán hatásos védettség. A két oltástípus között az S fehérje tehát a közös nevező.

S hogy erről eddig miért nem beszélt senki? Duda eddig is úgy vélte, nem jó ötlet hetekig aszalni a különböző vakcinák második dózisát a magyar hűtőkben. Például azért, mert így nagyobb a meghibásodás lehetősége. „Én korábban is azt mondtam, hogy lehetőleg az összes oltóanyagot azonnal használjuk fel – előbb-utóbb úgyis jön belőlük újabb adag” – emlékeztetett az immunológus.

A vakcina persze érzékeny holmi: nyilvánvalóan jobban érzi magát mínusz 190 fokon, mint mondjuk 0 fok körül. A professzor viszont magától Karikó Katalintól tudja, hogy a Pfizer oltóanyagát napokig el lehetne tartani akár egy normál hűtőben is. Logikus persze, hogy az abszolút stabilitás, a biztonság miatt akkor járunk el a leginkább elővigyázatosan, ha nagyon hideg hőmérsékleten tartjuk őket. Hiszen itt is a hibalehetőségek minimalizálása a cél.

Mi mindent teszteltek volna hosszabban vagy másként, ha a veszélyhelyzet nem éppen gyorsulási szakaszban volna? Duda elmondása szerint az EMA által jóváhagyott vakcinák többé-kevésbé akkor is ugyanilyen tesztelésen mentek volna keresztül, ha több idő jut erre. Legfeljebb nem vonják össze az első és a második fázist. „Az első fél-egy évben mindannyian kísérleti nyulak vagyunk. Most úgy néz ki, hogy biztonságosak az oltások, de a hosszú távú hatásokat csak évek múlva lehet lemérni” – állítja. Ahogy azt sem tudjuk egyelőre egészen pontosan, hogy milyen hosszan nyújtanak védettséget az oltóanyagok. Az eredeti vírussal szemben feltehetőleg néhány évig védettek leszünk, ha beoltanak minket, de a mutánsokkal szemben ez a védettség nem lesz 100 százalékos. 

Duda ugyanakkor egyelőre eltúlzottnak látja a vírusvariánsok jelentőségét: természetes, hogy egyre több mutáció tűnik föl, amelyek fertőzőbbek, gyorsabb terjedésűek elődeiknél, de a professzor szerint nem várható, hogy a jelenlegieknél nagyságrendileg gyilkosabb mutáció ütné föl a fejét. A nyájimmunitásról szólva Duda elmondta: hogy ténylegesen megszabaduljunk a koronavírus-fertőzéstől, ahhoz a Föld lakosságának 80-90 százalékát be kellene oltani.

S hogy kin múlik, hogy egy denevér vagy egy tobzoska szervezetében meglévő vírus átköltözik-e az emberbe? Ki máson? Természetesen az emberen. Amikor például őserdőt irtunk, az ott élő rágcsálók a lakott területek felé menekülnek a vész elől. Tele kórokozókkal. Akkor is szükségszerű, hogy kórokozókkal találkozunk, amikor megzavarjuk a denevéreket a barlangi életben. „Abba kéne ezt hagyni” – figyelmeztet Duda Ernő immunológus professzor. „Nem a sárgaláz jött be hozzánk – mi mentünk be a dzsungelbe!”

PH

Legnépszerűbb cikkeink