Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A tutimeccsek között kell keresni a csalást

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Egy magyar kupameccs után sokan bundát kiáltottak, a Szerencsejáték Zrt. szerint viszont az elmúlt években egyáltalán nem történt visszaélés.

Az elmúlt években egyetlen esetben sem történt igazolt sportfogadási csalás Magyarországon – közölte a Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) laptársunk, a 168.hu megkeresésére. A lap azt követően kereste meg az állami céget, hogy a Kaposvári Rákóczi FC saját mérkőzése kapcsán kezdeményezett vizsgálatot. A tavaly még az első osztályban szereplő, ma már a második vonalat erősítő klub ugyanis a Magyar Kupa nyolcadik fordulójában meglepő vereséget szenvedett az NB III-as Tállyától. Az egyértelműen esélyesebbnek számító kaposvári csapat az első félidőben még 2-0-ra vezetett, de végül 5-3-as vereséget szenvedett.

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mérkőzéssel kapcsolatos vizsgálat lezárult, és kijelenthető: nem találtak gyanús fogadási mintát, további vizsgálatra pedig nincs szükség. A cég tájékoztatása szerint ugyanakkor nem csak ebben az esetben nem találtak visszaélést, évekre visszamenőleg sem tudtak igazolt csalást említeni. Mint írták, „ennek a több lábon álló felelős játékszervezési gyakorlatuk az elsődleges oka. A fogadási ajánlat összeállításánál a valós sportértékkel bíró eseményeknek adunk teret és a kifinomult monitorozó rendszer révén folyamatosan követjük a sport-, és fogadásszakmai tényezők alakulását”.

A kockázatkezelési tevékenység része, hogy a nem várt fogadásokat, az előzetes esélyektől eltérő tételoszlást minden esetben alaposan megvizsgálják. A vizsgálat – elmondásuk szerint – a legtöbb esetben feltárja az okokat: egy esetleges edzői döntés, egy játékos sérülése vagy egy nyilvánosságba kerülő hír befolyásolhatja a fogadói tevékenységet.

 

„A váratlan eredmények miatt nem érdemes egyből bundát kiáltani”

– mondta a 168.hu-nak Szabados Gábor sportközgazdász. A sportfogadások esetében ugyanis nem elhanyagolható tényező a szerencsefaktor. Szerinte ugyanakkor teljes felelősséggel nem lehet kijelenteni, hogy idehaza nem történt az elmúlt években sportfogadási visszaélés, azt azonban megjegyezte: ilyen esetekben nagy valószínűséggel egyébként sem a Szerencsejáték Zrt. felületein helyeznének el téteket, hanem külföldi, nagy eséllyel ázsiai weboldalakon. „Ez nem csak azért van, mert a hivatalos oldalakon jobban ellenőrzik a fogadásokat, hanem azért is, mert az oddsok (nyereményszorzók) is alacsonyabbak” – tette hozzá.

Szabados Gábor szerint a sportfogadási csalásokat általában nem a meglepetésekkel hajtják végre, számos olyan esemény van ugyanis, amelynél senkinek sem tűnik fel a bundázás. Megjegyezte: a fogadási csalás sokkal kifinomultabb műfaj ennél. Emlékeztetett, a nagyjából tíz évvel ezelőtt kirobbant bundabotrányban sem a nagy meccsekre adtak le fogadást, leginkább a Ligakupa és a Magyar Kupa mérkőzései kapcsán történtek visszaélések, amellyel a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a két vádlott, korábbi futballisták több száz millió forintot kereshettek.

A sportközgazdász szerint minél inkább ki vannak téve a játékosok az egzisztenciális veszélynek, annál nagyobb az esély arra, hogy megkörnyékezik őket egy csalási ajánlattal. Kiemelte: ennek lehetősége az elmúlt évek élvonalbeli játékosfizetések tendenciáit figyelembe véve egyre inkább csökken. Az Mfor tavalyi cikkéből például kiderült, hogy 2018-ban egy magyar focista az NB I-ben havi bruttó 3,3 millió forintért rúgta a bőrt, ami az akkori átlagkereset tízszeresének felelt meg.

Szabados Gábor arra is rámutatott, hogy a másodosztályban vannak olyan csapatok, amelyek épphogy kiszorultak az NBI-ből, ezért ezeknél a kluboknál sokkal magasabbak a bérek, mint a többi másodosztályú csapatnál. Szerinte azonban még a tabella végén lévő csapatok játékosai is bőven megkeresik a hazai átlagjövedelmet.

PH

Legnépszerűbb cikkeink