A börtönökbe is betört a koronavírus

A fogvatartottak lassan egy éve nem találkozhattak a hozzátartozóikkal, de hét százalékuk még így is elkapta a vírust. 

Jelenleg 55 embert kezelnek a fertőzés miatt, a látogatási tilalmat pedig kitolták június 30-ig. A raboknak és rokonaiknak is fogy a türelmük.

A szigorú intézkedések ellenére nem sikerült elkerülni, hogy a hazai börtönökbe is bejusson a koronavírus: a 168.hu információi szerint eddig 1225 fogvatartott esetében igazolták a fertőzést, azaz – miután valamivel több mint 17 ezren vannak büntetés-végrehajtási intézetekben – nagyjából a rabok 7 százaléka kapta el a kórt. 

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) álláspontja szerint eddig nem alakultak ki gócpontok a börtönökben. Adataik alapján 55 fogvatartott volt aktív fertőzött a múlt héten, és összesen öten vesztették életüket a hónapok során. 

A büntetés-végrehajtási (bv) intézetek ugyanakkor már a járvány magyarországi megjelenésekor megtiltották a fogvatartottak látogatását, így a rabok 2020 márciusa óta nem találkozhatnak a szeretteikkel. A kapcsolattartást jelenleg telefon- és Skype-beszélgetésekkel helyettesítik. „Skype-hívásra minden fogvatartott jogosult, kérelme alapján hetente legfeljebb kétszer, alkalmanként minimum 30, maximum 60 percben” – írta a lap megkeresésére a BvOP.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont eltérő, hogy a fogvatartottak milyen gyakran és módon élhetnek a kapcsolattartási jogaikkal. „Intézményenként változik, hogy mikor, és milyen hosszan van mód a Skype-hívásra. A telefonálás pedig egyirányú, a hozzátartozók egyáltalán nem tudnak betelefonálni” – mondta a 168.hu-nak Kovács Petra, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

A szervezet szerint ennek az az egyik legfőbb oka, hogy az intézetek nem voltak felkészülve a járványra. A bizottság október végi adatai alapján a szegedi bv-intézetben 16, a Békés megyei bv-intézetben kettő, a fiatalkorúak tököli bv-intézetében pedig csak egy számítógép áll rendelkezésre. „Márpedig ez jelentősen megnehezíti, hogy valaki időponthoz jusson” – mondta Kovács Petra.

A bizottság szerint a Skype-beszélővel kapcsolatban is több probléma merült fel az elmúlt hónapokban. „A hívásindítást havonta újra kell kérelmezni, ami az intézetek szempontjából sem ideális, hiszen növeli az adminisztratív terhelésüket. Mi is rengeteg panaszt kapunk a Skype-hívási lehetőségekkel kapcsolatban. Egyrészt, mert hosszadalmas az engedélyeztetés, másrészt, mert a technikai feltételek nem adottak hozzá” – mondta Kovács Petra.

A szakadozó kép- és a hangminőség miatt is sokan fordultak jogi tanácsért a szervezethez. „Értékes percek vesznek el a technikai és minőségi problémák miatt. Ha egy fogvatartott kéthetente tud skype-olni, és nem minőségi a beszélgetés, akkor az növeli a frusztrációt. Van olyan, aki azt mondta, inkább nem skype-ol, mert az, hogy nem hallja megfelelően a szeretteit, csak ront a helyzeten” – tette hozzá Kovács.

A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint a hatályos jogszabályok június 30-ig tolták ki a látogatási tilalmat, ráadásul mindenféle indokolás nélkül. „Nagy felháborodást okozott a fogvatartottak és a hozzátartozók között, hogy idén június végéig nincs látogatás. Ez nagyon hosszú idő, 

semmilyen kapaszkodót, reményt nem ad sem a fogvatartottaknak, sem a hozzátartozóknak.

Az is gondot okoz, hogy nincs megfelelő tájékoztatás arról, előreláthatólag mikor lesz bármiféle engedmény. A BV jelenleg csak annyit mond: nem. És nem adnak magyarázatot arra, hogy védőeszközökkel és negatív teszttel miért nincs lehetőség a látogatásra, vagy miért nincs valamilyen alternatív látogatási lehetőség” – mondta Kovács Petra.

A szervezet szerint a fogvatartottak tájokoztatása sem teljes körű. 

„A bv a benti tévén vagy a börtönújságon keresztül közvetíti a változásokat, rendelkezéseket. Viszont a kapcsolattartást jelenleg három jogforrás szabályozza. Ezt a hozzátartozóknak kintről is nehéz követni, nemhogy a bent lévőknek. Sajnos sokszor nincsenek megfelelően informálva, és ha ezért segítséget kérnek, elhajtják őket azzal, hogy ha lehet látogatni, szólni fognak” – mondta.

A szervezet álláspontja szerint inkább más kapcsolattartási alternatívák biztosítására lenne szükség, nem a teljes tilalomra.„Magyarországon minden bv-intézetben van plexifalas beszélő-helyiség. Nyáron, a járvány enyhülésénél mégsem engedélyezték a látogatást, pedig Európa szinte összes országában rendelkezésre állt ez a lehetőség” – fogalmazott Kovács Petra.

A BvOP szerint az ügyvédi látogatás korlátozására eddig egyetlen esetben sem került sor. „Ezt – a szükséges óvintézkedések szigorú betartása mellett – a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt is teljes körűen biztosítja a büntetés-végrehajtás. A védővel való kapcsolattartásra természetesen igénybe vehető a Skype is, a védő egyéni döntésének függvényében. A védők a Skype igényeiket az érintett bv-intézet felé időpont megjelöléssel – írásban – jelzik, így a bv-intézet a kért időpont biztosítására – soron kívül is – intézkedik” – írták. A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont előfordult, hogy a jogászuknak heteket kellett várnia, hogy időpontot kapjon.

168.hu / Cserdi Dóra