Tovább tarthat az allegriaszezon

A pollenszezon az elmúlt harminc évben akár húsz nappal is kitolódhatott – írta a Qubit egy amerikai kutatás eredményei alapján.

Egy friss német tanulmány szerint ráadásul az is elképzelhető, hogy a távolabbról érkező pollen már a helyi virágzás előtt is allergiás reakciókat vált ki. A kutatók hat bajor mérőállomás adatait vizsgálták meg. A mogyorónál és az égernél kimutatták, hogy a pollen évente akár két nappal korábban is felbukkanhatott, mint az előző évben. A bükk és a kőris esetében pedig évente átlagosan fél nappal tolódott korábbra a pollen felbukkanása.

Annette Menzel, a tanulmány vezető szerzője szerint az 1987 és 2017 közötti adatok vizsgálata alapján az esetek kétharmadában már azelőtt megjelent a pollen, hogy hivatalosan megkezdődött volna az allergiaszezon: tehát nem feltétlenül a helyi virágok váltanak ki allergiás tüneteket, hanem a más tájakról, a széllel érkező virágpor is. A kutatás eredménye nem jó hír az allergiások számára: a korai tavasz miatt korábban virágoznak a fák, a légkör magasabb széndioxid-tartalma miatt pedig a növények több virágot, és így több pollent is termelnek.

Menzel szerint az invazív fajok terjedése csak tovább ront az allergiások helyzetén, mivel olyankor is képesek pollent kibocsátani, amikor az őshonos növények nem. Menzel úgy látja, az eddigi kutatások nem foglalkoztak eleget a pollen terjedésével. A tanulmány társszerzője Ye Yuan szerint pedig a kutatás fontos lépés lehet a pollenszezon alaposabb meghatározásában, egyúttal arra is rámutat, hogy a jövőbeli vizsgálatok során sokkal inkább figyelembe kell venni a klímaváltozás és a földhasználat szerepét, mint eddig.

Korábban is foglalkoztak már azzal, mégis meddig képes elszállni a virágpor. A kutatók eddig azt állapították meg, hogy bizonyos pollenek eljutottak már Kelet-Európából Olaszországba, Közép-Európából pedig Hollandiába és Nagy-Britanniába, sőt az Antarktiszon is gyűjtöttek már pollent. Mindez pedig arra utal, hogy a virágpor akár több száz kilométerre is eljuthat.