Kiemelt hírek

Meghalt Ferlinghetti, a beatnemzedék legendája

Published

on

Fotó: Getty Images / Leonardo Cendamo

A legendás költő és könyvkiadó százegy évesen hunyt el. Fia beszámolója szerint a halál oka intersticiális tüdőbetegség volt.

Ferlinghetti 1919-ben született New Yorkban. Nem volt könnyű gyermekkora: mivel apját egyáltalán nem ismerte, anyját pedig elmegyógyintézetben ápolták, nagynénje nevelte hétéves koráig, aztán ő is elhagyta. Ezután a nagynénjét alkalmazó gazdag családhoz került. Az egyetem után újságíró lett, a második világháború alatt a haditengerészetnél szolgált. Miután túlélte a világégést, folytatta tanulmányait. Első verseit akkor írta, amikor irodalmat hallgatott a Sorbonne-on. 

1953-ban nyitotta meg később kultikussá váló könyvesboltját, a City Lights-ot San Franciscóban, amely kisvártatva a beat irodalom egyik főhadiszállásává vált. Persze nem sima könyvesbolt volt ez: versenytársaival ellentétben a City Lights hétvégén is nyitva tartott, hogy helyet biztosítson az ellenkultúra képviselőinek, felolvasásoknak, happeningeknek.

Allen Ginsberg korszakos költeményét, az Üvöltést is Ferlinghetti adta ki először. Lett is belőle botrány rendesen: 1957-ben obszcenitás vádjával letartóztatták a költőt és kiadóját, a kinyomtatott könyveket pedig lefoglalták. Végül azonban Ginsbergék javára döntött a bíróság. A botrány mindenesetre a szólásszabadság, a cenzúramentes költészet nemzetközi hőseivé avatta őket. 

Ferlinghetti első kötete, a Coney Island of the Mind 1958-ban jelent meg, ezt később még vagy félszáz követte. Utolsó könyve, a Little Boy című regény tavalyelőtt látott napvilágot.

Szabadságszeretetét, függetlenségét mindvégig megőrizte – s ezt nem csak műveiből érezhette akár a magyar közönség is: 2012-ben, amikor a zsűri egyhangúlag Ferlinghettinek ítélte oda az akkor frissen alapított Janus Pannonius nemzetközi költészeti nagydíjat, a költő visszautasította az elismerést. „Mivel a díjat jelenleg részben a magyar kormány finanszírozza, és mivel a jobboldali rezsim politikája a tekintélyelvű irányítás felé, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás és a polgári szabadságjogok korlátozása felé tolódik, nem tartom lehetségesnek, hogy az Egyesült Államokban elfogadjam a díjat” – így indokolta a Los Angeles Times-ban a döntést.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version