Online mutatkoznak be a Kozma-ösztöndíjasok

Tíz iparművész munkáit lehet megtekinteni.

Kozma’19 címmel online kiállításon mutatkoznak be a 2019-es Kozma Lajos kézműves iparművészeti-ösztöndíjasok szerdától a MANK – Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján.

A 2019-ben Kozma Lajos-ösztöndíjat nyert, fiatal iparművészek beszámoló kiállítására a koronavírus-járvány miatt mindeddig nem kerülhetett sor. A mostani kiállítással a digitális térben ismerhető meg az évfolyam tíz iparművésze és az ösztöndíjas időszak alatt készített műveik – jelentette be szerdán a MANK.

A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj 1987 óta nyújt szakmai és anyagi támogatást a fiatal iparművészeknek, elősegítve ezzel, hogy az alkotók az ösztöndíjas év során kizárólag az alkotásra összpontosíthassanak. A hagyományosan minden évben megrendezendő beszámoló kiállítás bemutatkozási lehetőséget biztosít a pályakezdő művészeknek.

A MANK közleménye szerint a 2019-es évfolyam beszámoló kiállításán az újszerűség és a progresszivitás jegyében készült változatos alkotásokkal és egyéni utakat bejáró művészekkel találkozhatnak az érdeklődők. Az újító, kísérletező szellemiség többféleképpen mutatkozik meg a kiállításon látható tárgyakban, egyes művek a képzőművészet és az iparművészet határán helyezkednek el. Andrási Edina lámpái például funkcionális tárgyak, ám szoborként is lehet tekinteni rájuk. Az alkotásokban rejlő kettősség jelen van az anyaghasználatban, hiszen porcelán és papír elegyéből készültek, de visszaköszön a formákban is, melyek egyszerre organikusak és futurisztikusak – áll a kiállítás ismertetőjében.

Szilágyi Sarolt Tekla munkái kortárs hírességeket formáznak 21. századi ikonokká, szentképekké. Ruzicska Tünde tárgysorozata szintén a képzőművészet kapujában áll. A Genius loci: a hely szelleme című sorozata olyan kisplasztikákat takar, amelyek a hely szellemének gondolatkörében teljesednek ki és ennek ismeretében értelmezhetők.

A fiatal iparművészek munkáiban gyakran köszönnek vissza újrahasznosított vagy a természetből nyert anyagok, ezzel a fenntarthatóságra hívják fel figyelmet. Dénes Petra Kauchukka elnevezésű projektjében bőrhulladékból állít elő köztalpat saját tervezésű lábbelijeihez, Gspann Zsuzsa Bambou nevű táskakollekciója pedig természetes úton lebomló, rétegelt bambuszlemezből készült, bőrből készült kiegészítővel.

Zala Zsófia tárgykollekciójához olyan anyagot használt, amiből szinte végtelen mennyiség áll a rendelkezésre: a szemetet. A növényi hulladék felhasználásával ezek az anyagok visszakerülnek a természetes körforgásba, és az újrahasznosítás egy újfajta szemléletével az otthonok funkcionális tárgyaiban hasznosulnak.

A szemétcsökkentés problémája Németh Ninetta anyagkísérletében is visszatér, hiszen a műanyag-bevásárlószatyrok helyettesítésére fejlesztette ki a biológiailag lebomló, környezetbarát alternatívát, a kombucha gombából készített szatyrot. A természetes anyagokhoz és formákhoz fűződő kapcsolatot Herter Kata Radicalis című sorozatával vizsgálja: ezek olyan kaspók, amelyek a növényekkel szervesen együttműködnek, azokat formailag kiegészítik és a főszerepben lévő növények igényeit is kielégítik.

A kiállításon bemutatkozó iparművészeket a hagyományos anyagok és formák újragondolása is foglalkoztatja. Kelemen Dóra Szimbiózis nevet viselő ruhakollekciója geometrikus mintázatú felületekkel dolgozik; a kézi kötőgéppel készült darabok különlegességét az adja, hogy az alkotó a kötött rétegek közé különféle anyagokat helyezett, mint például poliészterből készült krinolinhengert vagy szilikonhabot. Tengely Nóra a kőfoglalás problémáját értelmezi újra kortárs ékszereivel, műveivel a befoglaló forma és a kő egyensúlyára törekszik.

A Kozma’19 online beszámoló kiállítás március 17-ig tekinthető meg a www.alkotomuveszet.hu weboldalon.

MTI