Connect with us

Kiemelt hírek

Tizenkét éves gyereket is férjhez adtak

Létrehozva:

Képünk illusztráció / Fotó: MTI / Mohai Balázs

Egy frissen közreadott országjelentés szerint az Európai Unióban magyar volt a gyerekkereskedelem regisztrált áldozatainak csaknem fele.

Aggasztó képet fest Magyarországról az ECPAT nemzetközi gyerekjogi szervezet és Hintalovon Alapítvány hétfőn megjelent országjelentése.

A dokumentum szerint az emberkereskedelem összes regisztrált áldozata közül a magyar nemzetiségűek vannak a legtöbben az Európai Unióban: a regisztrált 1310 áldozat közül összesen 647 volt magyar.

Az amerikai külügyminisztérium 2019-es és 2020-as, emberkereskedelemről szóló jelentése szerint Magyarország számos kulcsfontosságú területen még mindig nem tesz eleget a szükséges szabályozási minimumnak.

A szegénység kockázata

A jelentés szerint a szegénység kiemelt kockázatot jelent, a szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata ugyanis éppen az ország legelmaradottabb régióiból származik. A gyerekek és különösképpen a roma kisebbség tagjai sokkal nagyobb mértékben vannak a kitéve a szegénység kockázatának, mint a lakosság többi része. A jelentés szerint 2019-ben a 16 év alattiak több mint 21 százalékát, a 16–24 év közötti fiataloknak pedig több mint 23 százalékát veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, míg az össznépesség esetében ez az arány 18,7 százalék volt.

Az áldozattá válás esélye nagyobb azoknál, akiket kiemeltek a családjukból és állami gondozásba helyeztek, a magyar intézményekben ugyanis az életkörülmények és a korlátozott felügyelet miatt kiszolgáltatottak a gyerekek.

Online veszélyek

A jelentés kiemeli, hogy 2020-ban a hatóságnál jelentett illegális tartalmak 40,6 százaléka volt pedofil tartalom, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány csak 7,7 százalék volt. Az NMHH kommunikációs igazgatósága lapunk kérdésére azt írta: az okok strukturálisak, és túlnyúlnak az országhatárokon, ráadásul a koronavírus-járvány is közrejátszik a számok növekedésében. INTERPOL 2020-as ide vonatkozó jelentésére hivatkozva azt írták: a járvány miatt intenzívebbé vált a gyermekkel szembeni erőszakról készült felvételek megosztása a nyílt interneten és a darkneten is.

Emellett maguk a potenciális elkövetők is az online térbe szorultak, így nőtt az esély a gyermekek online becserkészésére, kizsákmányolására, illetve intim képeikkel való zsarolásukra. Összességében azonban, mint írják, a koronavírustól függetlenül is láthatóbbá vált a probléma, amihez hozzájárultak az egyre hatékonyabb keresőmotorok. Emellett fejlődik a témához kapcsolódó társadalmi érzékenység és tudatosság is.

Tizenkét évesen

További probléma a jelentés szerint, hogy Magyarországon a gyámhatóság engedélyével még ma is köthető házasság 16 és 18 éves kor között. Kiss Dóra, a magyar országjelentés kutatási koordinátora ugyanakkor lapunknak elmondta, hogy csak a korhatár fölötti gyermekek esetén érhetők el statisztikák, ám több szakértő is jelezte: kapcsolatba kerültek olyan gyerekekkel is, akiket 12 évesen, nem hivatalosan házasított ki a család.

„A gyermek- és kényszerházasságokra vonatkozóan nagyon kevés hazai információ és kutatás érhető el, így ennek a jelenségnek a számszerűsítése sokkal átfogóbb kutatást igényelne” – fogalmazott Kiss Dóra.

A probléma szerinte akkor válhatna mérhetővé, ha a kényszerházasság külön büntetőjogi kategória lenne, valamint ha lennének olyan kutatások, amelyek feltárnák, milyen jellegű az elkövetők és áldozatok közötti kapcsolat a szexuális kizsákmányolás bűncselekményeinek eseteiben.

Büntetés helyett

A jelentés szerint a nemzetközi szereplők mellett hazai civil szervezetek hatására a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a gyermekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása, valamint az áldozatok védelme és azonosítása érdekében.

Az egyik ilyen változás egy tavaly év elején hatályba lépett törvénymódosítási csomag, amely bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. A jelentés szerint automatikusan ide sorolható minden szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó kiskorú, akivel a hatóságok kapcsolatba kerülnek. Számukra tavaly óta általános védelmet kell biztosítani, az áldozatokat pedig az arra kijelölt gyermekotthonokba kell szállítani. A változás súlyát mutatja, hogy korábban ezek a gyerekek akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetők voltak. További előremutató intézkedés az országjelentés szerint, hogy 2019-ben 22 képzett emberkereskedelmi szakvonalvezetőt neveztek ki a megyei rendőrkapitányságokon, akiknek az a a feladata, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozásokat és rendőri intézkedéseket felügyeljék.

Fontos lépés továbbá, hogy a magyar kormány a 2020–2023 éveket érintően elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, amely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli áldozatokra. Az említett pozitívumok ellenére ugyanakkor több hibás gyakorlat és hiányosság is jelen van a magyar jogrendszerben és az áldozatok ellátásában – írja a jelentés.

Legnépszerűbb cikkeink