Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Magyarország

Közjószág, asszonyság, libernyák – ismét felszólaltak Orbán Viktor szóválasztása miatt

Létrehozva:

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában a magyar demográfiai helyzet is szóba került.

A miniszterelnök elmondta, szerinte itthon nő a gyermekvállalási kedv, és állást foglalt arra vonatkozóan is, hogy a kormánynak szabad-e különbséget tenni arról, hogy  a több gyerek jobb, mint az egy gyerek.

“A gyermek egy közjószág is, azon kívül, hogy saját személyes boldogsága minden szülőnek, egy érték. Akik ilyen életformát vállalnak, azokat támogatjuk”-mondta a miniszterelnök.

A “közjószág” szóhasználat viszont sokaknál kiverte a biztosítékot. Az Emberiség Erejével nevű civil szervezet egy közleményt is megfogalmazott. Szerintük a kijelentés ismét bizonyítja, hogy mennyire fontos lenne az emberi jogi nevelés, azért “hogy a jövőben olyan döntéshozóink legyenek, akik nem fogalmaznak meg nyíltan dehumanizáló véleményt, akár tudatlanságból, akár nemtörődömségből”-írták közleményükben.

“Értjük, hogy valószínűleg arról van szó, hogy milyen fontos értéket jelentenek a jelenlegi hatalomnak a gyerekek, éppen ezért is fontos lenne, hogy ez szavak és cselekedetek szintjén is megjelenjen. Fontos lenne, hogy valóban a gyermekek érdekei szerint működjenek az állami rendszerek, ha nem az iskolai szegregációt erősítenék, ha nem leszállítanák a tankötelezettség meg a büntethetőség korhatárát, ha könnyítenék az örökbefogadást és a többi”-írták és a közlemény végén megjegyzik: “A szó veszélyes fegyver, ezért egy miniszterelnöknek különösen csínján kell velük bánni!”.  

A magyar miniszterelnök nem először került kellemetlen helyzetbe, egy nem túl szerencsés szóhasználat miatt. Korábban Karikó Katalint, a BioNTech alelnökét nevezte “asszonyságnak” egy interjúban. 

A kifejezést sokan dehonesztálónak találták, és végül még Havasi Bertalan, miniszterelnök sajtófőnöke is megszólalt miatta. Azt RTL-nek azt mondta, hogy Orbán Viktor azért nevezte asszonyságnak Karikót, mert „uraságnak mégsem nevezheti”.

Hasonló cipőben volt a miniszterelnök tavaly júliusban is, mikor szintén a Kossuth Rádióban adott interjújában “libernyákozott” egyet. 

„Magyarországnak, nekem személyesen szerencsém van, mert én voltam katona, a fél életemet edzőtáborokban és öltözőkben töltöttem el. És nem vagyok a régi, de néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, azokat azért még elviszem a hátamon. Tehát a fizikai megterhelését a tárgyalásoknak azt én az átlagosnál jobban bírom is meg bírtam is” – mondta 2020 júliusa végén a miniszterelnök.

A “libernyák” szóhasználat ellen még Kálmán László magyar nyelvész felszólalt – írta a 444. „A nyelvhasználat egyik funkciója a csoport-hovatartozás jelölése. Mindig van egy csomó kifejezés, szerkezet, ami kisebb-nagyobb csoportok beszédére jellemző, a használatával odatartozónak tudjuk magunkat feltüntetni (az öltözködésben szintén megfigyelhető ugyanez a jelenség).” 

Példaként említi, hogy: „Amerikában a »Nigger« szó nem véletlenül lett annak idején szalonképtelen, hanem azért, mert a legdurvább rasszisták használták a legnagyobb megvetéssel, ezért fehér ember szájából automatikusan a velük való azonosulást fejezte ki.”

„Talán már kevesen emlékeznek, hogy a »libernyák« szó első közismertté vált előfordulása abból a listából származik, amit HÖK-ösök állítottak össze, talán egy gólyatáboron résztvevő diákok kategorizálására. Azóta a nyilvánosság előtt kifejezetten náci hajlamú megszólalók használták, a legnagyobb megvetés kifejezésére, a liberálisok elleni nagyon durva uszításra.”

Kálmán le is vonta a konklúziót a libernyákozással kapcsolatban:

„Ha egy miniszterelnök ezt a szót használja, akár tudatosan, akár csak kicsúszik a száján, akkor ezzel a csoporttal azonosul. Nem én azonosítom velük, hanem ő magát. Az »elemzők« beszélhetnek populizmusról, autokratikus hajlamokról, nacionalizmusról, maffiaállamról vagy akármiről, ő maga ezennel a csőcselék legaljába sorolta be magát.”

 

 

 

 

 

 

 

Legnépszerűbb cikkeink