Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Navalnij és a mellette tüntetők szabadonbocsátását követeli az EU

Pesti Hírlap

Létrehozva:

A lengyel elnök állt a putyini rezsim megbüntetését követelők élére. A magyar külügyminisztérium nem foglalt állást.

Andrzej Duda lengyel államfő az Oroszország elleni európai uniós szankciók fokozását követelte hétfőn egy lapinterjúban, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig aggodalmát fejezte ki az oroszországi ellenzéki tüntetéseken lezajlott őrizetbe vételek miatt.

Duda szerint az Európai Uniónak erősebb – akár a Gazprom orosz gázipari óriáscég európai tevékenységére is kiterjedő – szankciókat kellene bevezetnie Oroszországgal szemben az Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt.

A Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott interjúban kijelentette: “teljesen indokolt” szóba hozni a Moszkvával szembeni további szankciók lehetőségét, tekintettel egyrészt a Navalnijjal szembeni fellépésre, másrészt a továbbra is megoldatlan georgiai és ukrajnai konfliktusokban játszott orosz szerepre.

“Nincs más békés módja a nyomásgyakorlásnak egy olyan országgal szemben, amely megsérti a nemzetközi jogot. A nemzetközi jog elsőbbsége ebben az esetben alapvető fontosságú. Addig nincs háború, amíg a nemzetközi jogot betartják. Ha a nemzetközi jogot megsértik, abból mindig konfliktus támad” – fogalmazott a lengyel elnök.

Hozzátette: a konfliktus elkerülésének egyetlen módja a nemzetközi jog tiszteletben tartásának kikényszerítése, ez pedig 

“puskák, ágyúk és bombák nélkül” csak szankciókkal lehetséges.

A lengyel államfő szerint Borrellnek is újra kellene gondolnia a jövő hónapra tervezett moszkvai látogatását. “Hiba lenne ez a látogatás, ha feltételéül nem Navalnij szabadon bocsátását szabnák” – fogalmazott.

Borrell aggasztónak nevezte az arról szóló híreket, hogy több mint háromezer embert vettek őrizetbe Oroszországban a hétvégén az Alekszej Navalnij támogatására tartott tüntetések nyomán. Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozójára érkezve a főképviselő hangsúlyozta, hogy behatóan fognak foglalkozni az oroszországi eseményekkel.

  • Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszer ugyanott azt hangsúlyozta, hogy Navalnij szabadon engedése lehetőséget teremthetne arra, hogy jobb kapcsolat jöhessen létre az EU és Oroszország között. Leszögezte: a tanácskozáson át kell tekinteni az együttműködés területeit, valamint a szankciók bevezetésének lehetőségét Oroszországgal szemben.
  • Heiko Maas német külügyminiszter az oroszországi tüntetésen előállítottak azonnali elengedését szorgalmazta.
  • Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a német vezetés elítéli “az orosz biztonsági szervek kemény és teljességgel aránytalan fellépését a békés tüntetőkkel szemben”.
  • Angela Merkel kancellár és kormánya mellett számos további német vezető politikus is élesen bírálta az orosz biztonsági szervek fellépését.
  • Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RND) adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az EU-nak arra a pontra kell összpontosítania, amely “igazán fáj a Putyin-rendszernek, ez pedig a pénz”. Ezért meg kell állítani a külföldről az orosz elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök követői felé irányuló pénzmozgásokat, és továbbra is napirenden kell tartani az Északi Áramlat-2 földgázvezeték kivitelezésének leállítását.

Putyin hétfőn tagadta, hogy övé lenne az a titkos palota a Fekete-tenger partján,

amelyet Navalnij állítása szerint ő birtokol. A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) január 19-én közzétett egy kétórás dokumentumfilmet, amelyben azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett ki magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében.

Az orosz elnök a tényfeltárásnak szánt filmet “amolyan összeállításnak”, “montázsnak” nevezte. Mint mondta, a palotáról több mint egy évtizede keringetett információval “az oroszok agyát akarják átmosni”. Közölte, hogy az FBK filmjében megemlített személyek közül többeket nem ismer.

A tiltakozásokkal kapcsolatban Putyin úgy fogalmazott, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra a törvény keretei között, ezeken túllépni pedig “egyszerűen nem konstruktív és veszélyes”, mert azokra is szenvedést hoz, akiknek nem volt közük a helyzet destabilizálásához. Szavai alátámasztására példaként említette meg a bolsevik forradalmat, az oroszországi 90-es éveket és még a washingtoni Capitolium közelmúltbeli elfoglalását is.

“Senki sem folyamodhat törvénysértéshez, igyekezve megvédeni saját ambiciózus politikai céljait, ilyet a politikában, legalábbis a felelősségteljesben, nem szabad csinálni” – mondta.

A tiltakozásokat azt követően hirdették meg aktivisták, hogy január 17-én egy moszkvai repülőtéren őrizetbe vették a berlini gyógykezelésről hazatérő Navalnijt, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét. Maga Navalnij is tüntetésre hívta fel a híveit a másnap megtartott bírósági tárgyaláson, amelyen elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását. (MTI)

Legnépszerűbb cikkeink