Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Jobban terjednek az álhírek az oltásról, mint amennyire gyors a folyamat

Avatar

Létrehozva:

Még el sem indultak az koronavírus elleni oltások, a világ máris tele volt a vakcinákba vetett bizalmat aláásó hamis történetekkel, amelyek tovább építették a járványtagadók és oltásellenesek mitológiáját. A fake news világában tett utazásunk során azért sok korrekt tényellenőrző anyagot is találtunk.

Ma már a legtöbben tudják, hogy az internet, és különösen a közösségi média megjelenése számos korábban ismeretlen veszélyforrást is létrehozott. Akik a világhálótól az információmegosztás felszabadulást várták, hamar belátták, hogy az ellenőrizetlen forrású hírek hatalmas károkat is tudnak okozni. Ma már egész iparág épült a kattintásvadász tartalmakon keresztül történő félretájékoztatásra, és a dezinformációs módszerek bevett eszközeivé váltak a politika küzdelmeknek is. Mindez arra figyelmeztet, hogy a híreket, amelyekkel találkozunk, minden esetben érdemes kritikusan kezelni, és jó, ha a forrásukat is ellenőrizzük.

Kötelező, bár nincs

A járvány már önmagában is kitűnő terepnek bizonyult a rémhírek és álhírek sokaságának kidolgozására és terjesztésére A vakcinafejlesztés, aztán újabb lendületet adott ennek. Még tavaly november közepén történt, hogy a Twitteren a Pfizer-Biontech vakcina vezető fejlesztőinek nevében kezdtek el posztolgatni az oltóanyaggal kapcsolatban. A profilok természetesen hamisnak bizonyultak, és azóta törölték is őket, de Özlem Türeci hamis profilja rövid idő alatt több mint 50 000 követőt szerzett. Uğur Şahin esetében pedig két hamis profilt találtak összesen mintegy 9000 követővel.

Szintén tavaly novemberben indult el a Facebookon egy képsorozat, amelyen felfegyverzett katonák és oltásokat beadó egészségügyi személyzet látható. A poszt állítása szerint Peruban kötelezővé tették a COVID-vakcinát, és aki nem hajlandó beadatni, azt erőszakkal oltják be. A hír már csak azért sem lehetett igaz, mert abban az időpontban még sehol a világon nem volt engedélyezett oltóanyag. A képekről kiderült, hogy eredetileg a perui egészségügyi minisztérium tette közzé őket október 29-én egy diftéria elleni oltási kampány részeként. Peruban a diftéria elleni védőoltás valóban kötelező, és a beadatáshoz szükség szerint be lehet vetni karhatalmi segítséget is.

Megváltoztatja-e…

2020 áprilisában egy Emerald Robinson nevű nő kezdett összeesküvés-elméleteket terjeszteni a Twitteren, azt állítva, hogy Bill Gates valamiképpen az oltásokkal akarja nyomon követni az embereket. Robinson korábban a One America News Network fehérházi tudósítója volt, most a Newsmaxnál dolgozik. Mindkét orgánum nyíltan trumpista, és többször megvádolták őket hamis hírek terjesztésével. Ugyanez a nő állította az év végén a Pfizer-Biontech vakcináról, hogy az mRNS-technológián keresztül megváltoztatja az ember DNS-ét, és az oltás a felhasználók 75 százalékánál mellékhatást okoz. Az állítást a németországi Paul-Ehrlich Intézet a honlapján – nem meglepő módon – cáfolta. Eszerint „az mRNS emberi genomba történő integrálásának veszélye nincs. Emberek esetében a genom a sejt magjában helyezkedik el, DNS formájában. Az RNS DNS-be történő integrálása többek között a különböző kémiai struktúrák miatt nem lehetséges”.

Mégsem halt bele

Miután az Egyesült Államokban elkezdődött az oltási kampány, a közösség platformokon útnak indult egy videó, amelyen Tiffany Dover, egy Tennessee állambeli kórház ápolónője elájult, miután megkapta a védőoltást. Mire a felvétel Magyarországra ért, természetesen már kiderült, hogy hazugságok azok az állítások, amelyek szerint Dover nővér az oltás okozta anafilaxiás sokk következtében még aznap meghalt. A Facebook és a Twitter népét egy percre sem bizonytalanította el még az sem, amikor Dover maga beszélt a Chanel-3 nevű televíziónak: „Általában túlreagálom az ilyesmit, ha bármilyen fájdalom ér, vagy ha csak beütöm a lábam, rögtön elájulok” – mondta. Néhány nappal később a Facebookon a kollégáival posztolt az oltást támogató fényképet.

Idegenek halálhírét terjeszteni sem szép dolog, ám az álhírekre való fogékonyság akár az anyagi biztonságunkat is veszélyeztetheti. A BBC híroldala alig több mint egy hete számolt be egy csalássorozatról, amelynek során hiszékeny emberektől banki információkat csaltak ki. Az elkövetők a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) nevében küldtek üzeneteket, amelyek címzettje „jogosult az oltásra”, ám ennek érvényesítéséhez már személyes és banki adatokat kértek egy, az NHS weblapjához hasonló, hamis oldalon. A lap azt is írja, hogy sok a házról-házra járó csaló is, akik használhatatlan védőfelszerelésekkel próbálják becsapni hiszékeny, többnyire idős, elszigetelten élő áldozataikat.

(Írásunkhoz a BBC, a CNBS és a Deutsche Welle több vonatkozó cikkét is felhasználtuk.)

 

Legnépszerűbb cikkeink