Kiemelt hírek

Megint egyre rosszabb a levegő

Published

on

Ködös Budapest látképe a Gellérthegyről. fotó: Dimény András

A koronavírus-járvány második hullámát Magyarországon egészen más szabályozások mentén kezelték, mint az elsőt. Az ingyenes parkolás hatására fel is erősödtek a kritikus hangok, ugyanis több kutatás is bizonyította: a légszennyezettség súlyosbíthatja a koronavírus-fertőzés tüneteit. De mi a helyzet most?

Hogy jelenleg mit mutatnak a budapesti légszennyezettségi adatok és a fővárosi autós közlekedés tendenciái, arról az Országos Meteorológiai Szolgálat légszennyezettségi mérőállomásainak adataiból és a Waze fővárosi statisztikáiból tájékozódtunk. A januári hónapot megszokott módon jóval alacsonyabb autós forgalom jellemzi az év többi időszakához képest, azonban a pandémia ellenére is közel azonos számú vezető ült autóba év elején, mint a tavalyi év ugyanezen szakaszában. Az ünnepek alatt ugyan csökkent a budapesti autós forgalom, a Waze statisztikái szerint még így is többen közlekedtek autóval a fővárosban, mint a járvány első hullámának márciustól júniusig tartó időszakában bármikor. A légszennyezettségi adatok tekintetében alacsonyabbak a számok, mint a járvány hazai feltűnése előtt, ez azonban nem csak az autóval közlekedőkön múlik, a légszennyezettségi értékek alakulásához hozzájárul a háztartási tüzelés is. 

A friss járványügyi szabályozások bejelentése márciusban és novemberben is szembeötlő autósszám-változást hozott magával: a miniszterelnök bejelentéseit követő napokban ugyanis mindkét periódusban nagy mértékben megugrott az autóval közlekedők száma, néhány napot követően azonban csökkenés következett be. Az első hullám idején ez egy május végéig húzódó, tartósan alacsony stagnálást hozott magával, a téli időszakról azonban nem volt elmondható ugyanez. 

A nitrogén-dioxid (NO2) terhelés tekintetében az első hullám kezdetén gyors mértékű, számottevő csökkenést lehetett megfigyelni, ami az autóforgalom csökkenésének volt köszönhető. A második hullám alatt ehhez mérten nőtt a terhelés, az azonban csúcspontján is csak a járvány előtti adat kb. kétharmadát érte el. Az első hullám előtti időszakban az Erzsébet téri mérőállomás 13 és 43 µg/m3 közötti adatokat mért, december 24-től napjainkig 12 és 26 µg/m3 közötti számokat találhatunk. A Széna térnél, vagyis Budapest egyik legforgalmasabb pontján elhelyezett mérőállomásnál, ahol a járvány berobbanása előtt 13 és 75 µg/m3 közötti adatokat mértek, az ünnepek óta eltelt időszakban 31 és 56 µg/m3 között változtak, tehát számottevő csökkenésről beszélhetünk a békeidőközhöz képest. Ugyan az Erzsébet és a Széna téri állomásokon január 4-e és 6-a között akadozott a mérés, lapunkkal a mérőállomások azt közölték: átmeneti műszaki hiba lépett fel, de ez az eredményeket nem befolyásolta, a mérőműszerek esetében az egy napra előírt 75 százalékos adatszolgáltatás ugyanis biztosított volt az adatok kiértékeléséhez.

A levegőben található szállópor koncentrációja (PM10) azonban jelentős mértékben emelkedett az elmúlt napokban, aminek következtében a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményt adott ki. Azt írták: több településen is romlott a levegő minősége, és nőtt a levegőben található szállópor koncentrációja, már eléri a korlátozásokat megelőző értékeket.

Az Országos Meteorológiai Szolgálattól lekért adatok feldolgozása során az is szembeötlő volt, hogy egyes mérőállomások esetében többnapos leállások történtek, amelyek a tájékoztatás szerint a mérőműszerek meghibásodásából származnak.

Lányi Örs

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version