Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Az orvosok sem kapnak elég információt

Avatar

Létrehozva:

Dr Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. fotó: Dimény András

Alapvető probléma a koronavírus-járvány kezdete óta, hogy nem mindig egyértelműek a kormány által közölt információk a járvány terjedéséről, az egészségügy helyzetéről. Azt hihetnénk, szakmai berkekben jobb a helyzet, azonban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) sem elégedett a tájékoztatással. A kommunikáció fontosságát hangsúlyozta dr. Nagy Marcell, a MOK titkára is.

Kezdjük azzal, ami talán most legjobban foglalkoztatja az embereket: mi a kamara véleménye az oltási tervről?

Nem tudunk olyan dologról nyilatkozni, amit nem ismerünk. Persze van egy nemzetközileg elfogadott oltási sorrend, amivel mi szakmailag egyet is értünk. Ahhoz viszont, hogy beoltsanak valakit, sok logisztikai és szervezési feladatot is el kell végezni. Jelenleg van valamennyi oltóanyag az országban, ami több tízezer egészségügyi dolgozó beoltására elegendő. Tudjuk, hogy hol vannak az országban oltópontok, és hogy hol, milyen telefonszámon lehet oltásra regisztrálni. Sok olyan visszajelzést kaptunk, hogy gyakran nem lehet elérni ezeket a számokat, nem kapnak választ az oltatni kívánó egészségügyi dolgozók. Olyan is megesett, hogy egy kijelölt oltóközpont még nem kapott oltóanyagot.

 

Tehát logisztikai probléma állhat a háttérben?

Olyan kórházakban vannak kijelölve az oltóközpontok, amelyek infrastruktúrája erre megfelelő, például van nagyobb tér, ahol ki lehet alakítani egy szeparált részt az oltásra, és jól megközelíthető. Csakhogy diszpécserszolgálatot, esetleg több dedikált telefonvonalat mindehhez központilag nem biztosítottak. Így fordulhat elő, hogy az egyik kórház jól meg tudta szervezni az oltást, mert volt rá kapacitása, volt rá embere, valahol viszont ez nem sikerült annyira gördülékenyen. Nem tudjuk, hogy mi az, ami központilag valósul meg, és mi az, amit a kórházaknak kell hozzáadni a szervezéshez.

 

Ezek szerint több tényező is akadályozza, hogy meg lehessen mondani, mikor lesz elegendő ember beoltva.

Reméljük, hogy minél hamarabb lesz annyi oltóanyag, hogy meg lehessen kezdeni a tömeges oltást az országban. A miniszterelnök azt mondta, hogy azokon a helyszíneken lehetne oltópontokat létrehozni, ahova szavazni szoktak elmenni az emberek. Ugyanakkor az oltás előtt ki kell kérdezni, meg kell vizsgálni a pácienst, ehhez kell orvos, kell asszisztens. Ha valóban tízezer oltópont lenne (amennyi szavazóhely), akkor ez húsz, harminc, negyvenezer egészségügyi dolgozót jelent. Ki végezné akkor az egyéb ellátást? Honnan lehet elvonni ekkora egészségügyi személyzetet? Mivel nem ismerjük a részleteket, a kamara levélben fordult az országos tiszti főorvoshoz, kérve az oltási terv publikálását.

 

A Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke, dr. Daróczy-Gaál Ágnes szerint, aki nem oltatja be magát, az fizesse ki a saját esetleges intenzív osztályi ellátásának költségeit. Erről mi a kamara álláspontja?

Az a cél, hogy Magyarországon minél több ember beoltassa magát. Erre buzdítunk mindenkit, mert ez egyéni érdek és közérdek is. A koronavírus-fertőzés kockázata kifejezetten magas, a halálozás kockázata magas, az oltás egészségügyi kockázata ezzel szemben alacsony – ezt kell megértenie mindenkinek. Szerintem az oltás nem szankciók bevezetésétől lesz általánosan elterjedt. Több módszer is elősegítheti a társadalmi elfogadottságot, ez nem kizárólag egészségügyi szakkérdés. Például indokolt lehet magas kockázat esetén bizonyos munkakörökben (egészségügyi, szociális területen dolgozóknál) az oltás kötelezővé tétele. Ez nem lenne példa nélküli, hiszen jelenleg is kötelező az egészségügyi dolgozók esetében a hepatitis B vírus elleni védőoltás.  A szükséges átoltottság elérésével kapcsolatos álláspontunk az, hogy elsősorban áttekinthető, transzparens, magyarázó, segítő kommunikációra van szükség.

2021.01.08. Dr Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. fotó: Dimény András

Tehát a kommunikáció a legfontosabb.

Így van. Az orvoslásban fontos, hogy a beteget partnernek tekintsük, aki képes mérlegelni, és dönteni a saját életével, egészségével kapcsolatban – ha pedig megvan hozzá az elegendő és megbízható információja, akkor képes ezt felelősen megtenni. 

A MOK és a MOSZ között működik az együttműködés és kommunikáció?

Igen, szoktak egyeztetések lenni a két szervezet között. A szakszervezet elsősorban a munkavállalókat képviseli, a munkavégzéssel összefüggő kérdésekben foglal állást, míg a kamara szakmai testületként az orvosi hivatás és az egészségügy egyéb területein is képviselni tudja a tagjai véleményét. 

 

Mi az oka annak, hogy mégis más állásponton vannak?

A két szervezet között erről a kérdésről nem született közös álláspont. Mi a pozitív ösztönzőkben hiszünk, a szankciók nem vezetnek el a kitűzött célhoz; tájékoztatásra, pozitív üzenetekre, oltási kampányra van szükség.

Legnépszerűbb cikkeink