Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Delírium is járhat a koronavírussal

Létrehozva:

Képünk illusztráció. / MTI/AP/Oded Balilty

A tudomány elkezdte vizsgálni a delírium és a demencia közti összefüggést.

A koronavírusos betegeket ellátó orvosok és nővérek rendkívül sokszor számolnak be arról, hogy páciensük delíriumba esik, és hogy ez az állapot az időseket érinti a leginkább. Áprilisban egy strasbourgi kutatásban kimutatták, hogy a súlyos koronavírusos betegek 65 százaléka zavart állapotú, ami a delírium egyik jele – írja a 24.hu.

Novemberben az American College of Chest Physicians kutatócsoport nyilvánosságra hozta eredményeit a témában – írja a Nature című tudományos szaklap. Világszerte kétezer, intenzív osztályon kezelt koronavírus-fertőzött állapotát követték figyelemmel, és 55 százalékuk delíriumtól szenvedett. Ez a szám jóval magasabb az átlagosnál: általában a kritikus állapotban lévő betegek alig egyharmada szokott ilyen tüneteket produkálni.

Delírium azokban az esetekben alakul ki, amikor az agy képtelen lereagálni egy stresszes szituációt. Ezt pedig az olyan neurotranszmitterek egyenlőtlen eloszlása okozza, mint a dopamin vagy az acetilkolin, melyek ingerületátvivő anyagként funkcionálnak. Függetlenül attól, miért áll be a delíriumos állapot egy betegnél, 70 százalék a tünetek elmúlását követően teljesen felépül. 30 százalék esetében viszont néhány hónapon belül drasztikusan állapotromlás áll be, és jelentkezhetnek a demencia tünetei is.

Ha beigazolódik, amitől tartanak, az nagy bajt vetít előre

Tino Emanuele Poloni, a milánói Golgi Cenci Foundation tudományos központ munkatársa ott volt, amikor delíriumos betegek tömegét ápolták a járvány európai gócpontjának számító Lombardiában.

Betegei közül sokan már demenciában szenvedtek. Kollégáival folyamatosan figyelték, hogy a fertőzötteknél mikor jelennek meg a tipikus tünetek, mint a láz, a köhögés, vagy a nehézlégzés. De sokaknál soha nem léptek fel hasonlók. Egyszerűen unottá és álmossá váltak. Mások pedig nyugtalanság és izgatottság jeleit mutatták, melyek a delírium tipikus tünetei. Polonit annyira aggasztotta a helyzet, hogy kérte, vegyék fel a koronavírus tünetei közé a delíriumot. Attól tartanak, hogy a koronavírus-járványt követő évtizedekben robbanásszerűen nőhet meg a demenciával élők száma. Pedig a demencia már idén is a világ tíz vezető halálokának egyike volt, az idősödő társadalom pedig szinte garancia arra, hogy a gyógyíthatatlan betegség nem lassít. Ma becslések szerint 50 millió diagnosztizált demens beteg él a bolygón. Ez a szám 2050-re meghaladhatja a 150 milliót.

Mivel nem alaptalan veszélyről van szó, világszerte több kutatóintézet is azonnal tanulmányokat indított a koronavírus hosszú távú kognitív hatásairól. Öröm az ürömben, hogy így végre a delírium és a demencia közti összefüggésről is több információ állhat majd a rendelkezésünkre.

A tudósok abban nem kételkednek, hogy az eredmény ijesztő lesz, de fel is világosíthat mindarról, miként hat a delírium a demencia kialakulására, és talán rájöhetnek, milyen életmódbeli és genetikai tényezők befolyásolják a két betegséget.

Legnépszerűbb cikkeink