Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Tüntetés miatt letartóztatott török üzletember pere kezdődött Isztambulban

Létrehozva:

Megkezdődött pénteken egy isztambuli bíróságon a 2016-os törökországi puccskísérlettel kapcsolatban Osman Kavala közismert török üzletember és emberi jogi aktivista pere, amelyben az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolják.

Kavala esete azért figyelemre méltó, mert 1144 napja van börtönben, miközben február 18-án az ellene és társai ellen indult eredeti perben felmentették a vádak alól. Az isztambuli főügyészség az ítélet ellenére még aznap elfogatóparancsot adott ki ellene, akkor a 2016. július 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben. Rendőrök vették őrizetbe, mihelyt kilépett Silivri hírhedt börtönének kapuján, majd másnap elrendelték újbóli letartóztatását.

A pénteki tárgyalást is széles nemzetközi figyelem kísérte, képviseltette magát a teremben a német, a holland és a svájci főkonzulátus, valamint az amerikai, a dán, a norvég és a svéd konzulátus is.

A mostani ügynek azonban Kavalán kívül egy másik érintettje is van, Henri Jak Barkey, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt tanácsadója, akit ugyanazon bűntettekkel vádolnak. Ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A vádirat szerint mindketten részt vettek a 2016-os hatalomátvételi kísérlet előkészítésében. Kémkedés miatt 20 évig terjedő szabadságvesztést, az alkotmány megsértése miatt pedig súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért rájuk az ügyészség, ami elítéltként egy sor korlátozás révén nehezítené a sorsukat.

Kavala videóhíváson keresztül kapcsolódott a tárgyaláshoz. Megszólalásában azt mondta: “Már egyfajta lelki kínzássá vált, hogy minden bírósági döntés ellenére, a valóságtól ennyire elszakadt, furcsa váddal letartóztatásban maradtam. Remélem, hogy ez a vádirat lesz fajtájának utolsó példája” – tette hozzá. Máshol úgy fogalmazott, hogy a vádak egyikének sincs tényszerű alapja, azok “homlokegyenest ellenkeznek” világnézetével, értékrendjével, és annak a civil szervezetnek a céljaival is, amelyért felelős.

Kavalát először a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben tartóztatták le, több mint három éve, 2017. november 1-jén. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták meg. A bíróság bizonyítékok hiányában 2020 februárjában felmentette őket.

Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie Kavalát. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a török hatóságok bűncselekmény elkövetése bizonyítékainak hiánya ellenére vették őrizetbe az üzletembert. Ankara ezzel megsértette Kavala Európai Emberi Jogi Egyezményben rögzített szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogát.

Idén szeptemberben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szintén kijelentette, hogy tiszteletben tartva az EJEB-döntést, Törökországnak azonnal szabadon kell bocsátania a férfit. A szervezet arra hívta fel Ankara figyelmét, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntését addig is végre kell hajtani, amíg a Kavala ellene jelenleg is folyó eljárás ügyében a török alkotmánybíróság döntést nem hoz.

A török üzletember ugyanis arra hivatkozva, hogy fogvatartása jogtalan, sértve ezzel a személy szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogát, a török alkotmánybírósághoz fordult.

A török vezetés a 2016-os összeesküvésért az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé, amelynek feltételezett tagjaival és támogatóival szemben a hatóságok mindmáig fellépnek.

Az isztambuli Gezi parki tüntetések több mint három évvel korábban, 2013 májusában kezdődtek a terület átépítése elleni tiltakozással, de a környezetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a tömeget. A tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat kegyetlenül elfojtották, és a résztvevők ellen bírósági eljárásokat indítottak.

(MTI)

 

Legnépszerűbb cikkeink