Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Összekacsintás a munkavállalók háta mögött

Létrehozva:

Forrás: Fotó: Merész Márton

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a külföldi cégek kiviszik az országból a profitot, ezért járnak nekünk az uniós pénzek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium viszont úgy látja, hogy ez win-win szituáció. A közgazdász szakértőnk ugyanakkor úgy véli, hogy ha ezek a cégek nem lennének, nem lenne magyar export, és két számjegyű lenne a munkanélküliség.

Orbán Viktor nemrég arról beszélt a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy Magyarország nem zsarolható az EU-s pénzekkel, mert azokat a többi tagállam által nálunk megtermelt profitért kapott kompenzációnak tekintjük. „Sem a németek, sem a brüsszeliek nem tekinthetik ajándéknak a Magyarországnak jutó uniós forrásokat”, mert csupán „a tisztességtelen versenyben elért előnyük részleges kompenzációját” jelentik.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ezzel szemben úgy látja, hogy a kormány sikerrel vette fel a harcot a munkanélküliséggel, és ebben része volt a külföldi munkahelyteremtő beruházásoknak is. Ezeknél megtérülnek az állami támogatások, „hiszen ezek a cégek adót is fizetnek és magyar embereket alkalmaznak”, írták a Pesti Hírlap megkeresésére. „A beruházók természetesen óriási profitot is termelnek magyarországi tevékenységük során, amit kivisznek az országból. Ennek kompenzálását jelentik az uniós források” – tette hozzá a minisztérium. Konklúzióval is szolgált a KKM: „Ebben a helyzetben mindenki nyer addig, amíg brüsszeli bevándorláspárti bürokraták nem kezdenek el tagállamokat jogállamiság címszó alatt zsarolni.” Tehát a cégek munkát adnak, adóznak, a kivitt profitjukért pedig az EU-nak kell kompenzálnia Magyarországot a KKM szerint.

 

Tényleg így van?

„A tőke egyfelől idejött, és behozott technológiát, több százezer magyar embert alkalmaz – nemcsak az üzemekben, bedolgozóként is –, ebből lesz a magyar export” – mondta Inotai András közgazdász professzor a Pesti Hírlapnak. „Mit exportálnánk különben? Ha a működő tőke kiviszi a pénzét, annak két oka van. Egyrészt szüksége van rá, mert máshol kell használnia, világméretekben gondolkodik. Másrészt azért viszi el, mert nem látja biztosítva a feltételeit annak, hogy amit itt megkeresett, és sok éven át újra beruházott, azt ismét itt ruházza be.”

Inotai szerint azonban még mindig jobb, ha a pénzt viszi ki a működő tőke – ehhez megvan minden joga –, mintha a termelését vinné ki, mert akkor itt két számjegyű lenne a munkanélküliség, hatalmas lenne az exportcsökkenés, bedőlnének a beszállítók is. 

„Ugyanakkor a kormány százmilliárdos támogatást ad az itt dolgozó multiknak, külföldi cégeknek, miközben bírálja őket” – mutatott rá a közgazdász. „Az pedig tényleg nagyon ritka, hogy egy multicéget a fogadó ország közpénzeiből finanszíroznak. Finanszírozza magát, de ne az adófizetők pénzéből tartsuk itt. A debreceni BMW-gyár esetében ez azt jelenti, hogy először beruháztunk az infrastruktúrába, majd vállaltuk, hogy az első négy évben az ott dolgozó összes munkaerőt magyar közpénzből, az államháztartásból fogjuk fizetni. Én még ilyet nem láttam” – mondta Inotai.

 

Miért Debrecen?

Megkerestük a BMW-t is, mondják el, miért döntöttek úgy, hogy Debrecenben létesítenek gyárat, a többi pályázóhoz képest mi volt a város versenyelőnye. Válaszukban rávilágítottak döntésük okaira: ezek a területspecifikus tényezők, mint a nagyon jó infrastruktúra, kiváló megközelíthetőség közúton, vasúton és a légiközlekedésben is; a megfelelő logisztikai kapcsolatok és a már meglévő beszállítói hálózat közelsége; és a magasan kvalifikált munkaerő. További érvet jelentett a magyar partnerek professzionális projektmenedzsmentje.

Debrecenben egyébként egy új elektromos modell alapplatformja épül majd, amely új alapokra helyezi a hálózatról tölthető járművek gyártását. Ezt a platformot 2025-től rendszeresítik, „majd szakaszosan érkezik meg nemzetközi gyártási hálózatunk többi létesítményébe” – fogalmazott Milan Nedeljković, a BMW AG Igazgatótanácsának gyártásért felelős igazgatója. 

„Mielőtt kitört a pandémiás válság, egy »győri autógyártó cég« megtartotta a közgyűlését, több száz milliárd forintot kiosztott a részvényeseknek, majd, amikor beütött a koronavírus-járvány, ment a magyar kormányhoz pénzt kérni, hogy mentse a munkahelyeket” – ezt már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke mondta el lapunknak. Szerinte ez mindent elmond a magyar helyzetről, de ez az, amit másképp kellene csinálni.

 

Inkább zsarolás

Kordás úgy véli, a profitból nemcsak a részvényeseknek kéne hasznot húzni, hanem, ha gond van, akkor a cég működését is meg kellene menteni saját tőkéből, ami tulajdonosi érdek is. Ezzel szemben Kelet-Európában ilyenkor a kormányokhoz fordulnak a cégek, akik kisegítik őket. Ez nem jó gyakorlat. A megoldás az lenne, ha olyan megállapodásokat kötnek a kormánnyal, amellyel rendeznék a közös felelősségvállalást, amit meg kell osztani. 

„Másrészt a stratégiai megállapodásoknak nemcsak arról kellene szólnia, hogy a kormány mit ad a vállalkozásoknak, hanem hogy melyik fél mit tesz hozzá a válságkezeléshez a munkavállalók irányába ilyen helyzetben. Mert most nem volt ilyen próbálkozás, amikor kitört a járvány, a cégek sorban járultak a gazdaságvédelmi alap kasszájához” – mondta a szakszervezeti vezető.

Hozzátette, hogy a nagyvállalati szektor és a politika megtalálta a közös hangot, de ebből a munkavállalói oldal kimaradt. Kordás úgy látja, a kormány politikai célokra használta fel ezeket a megállapodásokat, a cégek lobbierejét, amelyek ezt arra használták, hogy a kormány érdekeinek megfelelő döntések szülessenek az anyaországban. „Ez inkább egy zsarolásra hasonlít, a két fél összekacsint a munkavállalók háta mögött” – zárta.

Legnépszerűbb cikkeink