Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A jó agárnak a mezőn a helye

Létrehozva:

Évek óta hiába küzdenek a tenyésztők azért, hogy a kihalás szélén álló, hungarikumnak nyilvánított magyar agarak tenyészértékét hagyományos módon mérhessék fel. Valódi megszállottakkal beszélgettünk, hogy megértsünk valamit az agarászéletből.

A kutyatenyésztést egyre több kritika éri amiatt, hogy túlságosan kiállításközpontúvá vált, a fajtajelleg megőrzése és fejlesztése alatt nagyrészt a külcsínt értik, a fajták jó része eltávolodott eredeti feladatkörétől. Nem csak olyan extrém példákra kell gondolni, melyeknél a küllemi túlzások – törpeség vagy épp óriás termet, túlzottan rövid fej – és az állatok jólétének romlása között közvetlen a kapcsolat. Azon fajták esetében, amelyek kettéváltak küllem- és munkatípusra, elmondható, hogy a teljesítményre szelektált vonalakból származó példányok hosszabb életűek és egészségesebbek.

Betiltva

A magyar agár fajtaleírásában központi szerepet kap az angol agártól való megkülönböztetés. E szerint a pályaversenyző angolhoz képest a magyar agár ugyan lassabb, de cserébe kitartóbb és kevésbé sérülékeny, amiről a vadászat, mint funkció tehet. Igen ám, de az agarászatot ideológiai okokból – mivel úri sportnak tartották – Magyarországon 1950-ben betiltották, így a tenyésztési elvekben a vadászat helyett az angoltól való látványos küllembeli eltérés vált követendővé. Ennek eredményképpen született egy típus, amely nagy vonalakban hordozza ugyan az agarak eleganciáját, de talán kevésbé szokatlan megjelenésű, „kutyásabb”.

Újrafelfedezés

A kutyatenyésztésben megjelenő szemléletváltás, amely a kiállítási eredmények elébe helyezi az egészséget és a fajtára jellemző viselkedést, egybeesett a kutyás sportok robbanásszerű fejlődésével és a hagyományos vadászati módok újrafelfedezésével. A teríték szempontjából kevésbé hatékony, ám élményszerűbb vadászíjászat, solymászat és agarászat mellett ugyanis etikai és ökológiai szempontok is szólnak. A hagyományos módszerek hasonlóképpen kúsztak vissza a vadgazdálkodásba, mint a mezőgazdaságba az ökológiai gazdálkodás és a szabadtartás.

Az ezredforduló tájékán tenyésztők egy kis csoportja megcélozta a hagyományos magyar agár feltámasztását. Ehhez ugyanoda fordultak, mint Szigethy Kálmán, aki az 1964-ben bemutatott, Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig? című játékfilm forgatásához keresett keresett hagyományos magyar agarakat és azokat Nagyecseden, Szoboszlai Károlynál találta meg. A papíros nélküli »szerző-mozgó« kutyákból több százat lehetett találni még a rendszerváltás után is, de már nem annyit és nem olyan minőségben, mint akár csak 10 évvel azelőtt – idézte fel a Pesti Hírlapnak Nagy Viktor, aki maga is a kiállításokon kezdte, majd beutazta az egész országot a tradicionális magyar agár után kutatva.

Hiányzó szabályozás

Nagy egyike volt azoknak, akik a 2000-es évek közepétől 2014-ig terjedő időszakban kutyáival együtt állandó résztvevője volt a kisebb, alternatív tenyésztőegyesületek által rendezett tenyészalkalmassági vizsgáknak. „A fajtagondozó szervezet kapott egy papírt valamelyik minisztériumból, hogy e célból lehet az agárral vadászni, és akkor – ha elég rugalmas volt a helyi vadásztársaság – össze tudtuk mérni az agarakat” – emlékszik vissza.

Az agarászat nem „nagyüzem”, nincs nagy teríték a nap végére. A fő cél, hogy a kutyák képességeit megismerjék, és hogy gyönyörködjenek azok futásában. Agarat futás közben nézni ugyanis önmagában is libabőrös érzés, hát még, ha a futásnak tétje van. Magyarországon azelőtt 1943-ban, Bács-Topolyán rendeztek utoljára díjagarászatot a XIX. században angol mintára meghonosodott sportszerű szabályrendszer szerint.

A göllei Vétek József 19 évesen kezdett magyar agarakat tenyészteni. A Kalandvadász kennel azóta fogalommá vált, Fürkész nevű saját tenyésztésű kutyája etalonnak számít az egész világon a kiállítási agarasok között. Eleinte húzódozik a beszélgetéstől, jó oka van rá, ugyanis két éve – már másodjára – hagyta abba a tenyésztést. Először, amikor úgy érezte, hogy a kiállítási agarak tenyésztése zsákutca, és sem a küllem alapján odaítélt díjak, sem az angol agárnak kedvező pályaversenyzés nem adja vissza a magyar agár lényegét. Másodszor pedig akkor, amikor úgy látta, hogy a nulláról újra felépített állománya ki fog öregedni még azelőtt, hogy újra legálisan lehessen természetes körülmények között, hagyományos módon egymáshoz mérni az agarak tenyészértékét. Jelenleg ugyanis nem rendezett a jogi szabályozása az agarászatnak. 2016. július elsejétől a hagyományos vadászati módok közül – az íjászat és a solymászat után – legálissá vált az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat is, de a részletszabályozás azóta is várat magára.

Veszélyben a fajta

Arról is beszélgettünk Vétek Józseffel és az időközben hozzánk csatlakozó Márton Csabával és Petz Ágnessel, az Olajos-réti kennel tulajdonosaival, hogy a képességek felmérése szempontjából a pályaversenyzés és díjagarászat közötti coursing során flexből vagy Babettából lehet-e jobb húzógépet barkácsolni. Ennek a sportnak a lényege, hogy nem egyenletes talajú egyenes vagy oválpályán, hanem természetes környezetben lefektetett nyomvonalon, cikk-cakkban kell futnia a kutyáknak a műnyúl után, amely így a fordulékonyságot, eszességet és a tereptűrést is méri valamennyire. Vétek Józsefnél egyszer csak elszakad valami, gesztikulálva magyarázni kezd. Arról beszél, hogy a tenyésztés lényege, hogy mindig jobb kutyához jussunk. „Lehet, hogy ebben már jó, de ebben még nem, akkor módosítanom kell rajta” – mondja csillogó szemmel. Egyszerre megérteni valamit abból, hogy a jó tenyésztőnek két képességre van szüksége: a szenvedélyre és önmaga felülbírálásának képességére. Ha nincs lehetőség a hagyományoknak megfelelő, objektív versenyre a kutyák között, akkor a magyar agár kihal vagy csak halovány mása lesz eleink agarának, hiába nyilvánította a törvény megőrzendő nemzeti kincsnek.

Tálos Lőrinc

 

Hirdetmény a Pesti Hírlap 1842. decemberi számából:

Agarászat

Az 1835ben alakult agarász-egylet f. eszt. november 21. 22dik napjain Vecsés kőrül tartott vadászatán az egylet 100 p. ftos billikomát mint első díjt. Ráday Gedeon gróf félvér agara ÚRFI; a’ Ráday Gedeon gróf és Szilassy György által adott ezüst billikomot mint második díjt Blaskovics László magyar agara SZIKRA nyerte.
Ugyanazon egylet legközelebbi vadászatára gyűlhelyűl Alberti, megjelenés határnapjául jövő december 18dik napja van kitűzve. – Első díj lesz azon vadászaton az egylet 120 p. ftos billikoma, második díj egy Blaskovics László és Schéyer Sándor állal adandó billikom, harmadik díj egy szép agarászostor melyet Schumajjer Ignácz egyleti orvos ád. – Ugyanazon vadászaton történend a’ futtatás a’ legjobb kan agárnak jutalmul kitűzött hevesi billikomra is.
A” részvények múltra jelenre befizethetők Pesten Nagy József részvényes úrnak váczi és kígyó-uzca szegletén „a’ zöldfánál“ levő kereskedésében, – hol egyszersmind agarász könyvek is kaphatók – vagy agarászát alkalmával a’ pénztárunknál.

Kalas Zsigmond, egyleti jegyző

 

Legnépszerűbb cikkeink