Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Egyházakon keresztül szerzett iskolák

Létrehozva:

A középkori egyház funkcióit próbálja visszaállítani a kormány azzal, hogy szép sorban egyházi fenntartásba veteti az iskolákat – állítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely a felsőoktatásban dolgozókkal együtt tiltakozik a közoktatási intézmények politikailag motivált kiszervezései ellen. 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik az ellen, hogy a tanító- és óvodapedagógus-képzés túlnyomó többsége egyházi kézbe kerüljön, és annak fenntartóváltásait „kizárólag politikai, hatalmi szempontok vezéreljék” – szól az érdekképviseletek közleménye. A HVG a múlt héten írta meg, hogy a kormány kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél az Eszterházy Károly Egyetem fenntartásának átadását. A váltás országos jelentőségű lesz, mivel a kormány Egert pedagógusképzési centrumnak álmodta meg.

Az egri példa nem egyedi: a kormány a mostaninál sokkal nagyobb szerepet adna az egyházi intézményeknek a pedagógusképzésben, leginkább a tanító- és óvodapedagógus-képzés terén. Az Eszterházy egyetem alá került nemrég a nagy múltú Sárospataki Tanítóképző is, de már szóba került a Nyíregyházi Egyetemnek az evangélikus, és a kaposvári tanítóképzésnek a református egyházhoz helyezése is. Ha az egri, a kaposvári és a nyíregyházi pedagógusképzés egyházi fenntartás alá kerül, akkor az idén kezdő tanárképzős hallgatók több mint fele már egyházi iskola diákja lesz. A kezdeményezés mögött az a szándék állhat, hogy a felsőoktatásban bevezetett vagyonkezelő alapítványi modell mintájára az érintett intézményekre egy esetleges kormányváltás után is nagyobb befolyása legyen a Fidesznek az egyházakon keresztül.

„A kormány szándéka szerint csak az ELTE tanítóképzése maradna semleges felekezetileg, ki tudja, meddig” – mondta a Pesti Hírlapnak Gosztonyi Gábor. A PSZ alelnöke jelezte: a tanítóképzés csaknem 40 százaléka eddig is egyházi intézményekben folyt, de úgy látszik, ez nem elég. „Orbán Viktor szerint az oktatásra költött pénz a legjobb helyen az egyháznál van – ennek lehetünk most tanúi” – tette hozzá. Történelemtanárként emlékeztetett, a modern európai állam a francia forradalom óta szekularizált, tehát az állam és az egyház egymástól függetlenül működik. Megítélése szerint viszont Magyarországon évek óta „középkori módra” az egyháznak oktatási és szociális intézményeket játszanak át: utóbbiak 44 százaléka, a gyermekvédelmi intézmények 60 százaléka felett rendelkeznek. Szerinte azonban a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a felekezeti szempontból semleges oktatás biztosítása alapvető állampolgári jog, amit az államnak kell biztosítania.

„Az ország közel 150 településén már semmilyen állami fenntartású köznevelési intézmény (óvoda, általános, vagy középiskola) nincs, így 23 ezer tanuló csak felekezeti oktatásban részesülhet. A helyzet abszurditása, hogy egyházi iskolából ott van a legtöbb, ahol a legkevesebb vallásos ember él” – tette hozzá a PSZ alelnöke, aki szerint 2010 óta rohamosan nő az egyházi iskolák száma: a 6-8 osztályos gimnáziumoknak már több mint 40 százaléka ilyen. Gosztonyi Gábor szerint ráadásul óhatatlan, hogy ezekben az iskolákban az aktuális hatalom politikai ideológiája is beszivárogjon az oktatásba. 

„A felsőoktatásban dolgozók az egyetemi autonómia miatt aggódnak, illetve azért, mert, ha egy egyetemet átvesz az egyház, közalkalmazotti státuszból a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, tehát kollektív jogokat veszítenek” – tette hozzá Gosztonyi. Arra is felhívta a figyelmet, gyakran megtörténik, hogy először az intézmény kerül egyházi fenntartásba, majd a tulajdonjog, végül az épület is az egyházé lesz. A PSZ és az FDSZ kijelentette, egyházellenességről szó sincs, de a pedagógusképzés gerincét az állami felsőoktatási intézményeknek kell biztosítaniuk, ezt az állam nem háríthatja át az egyházakra. „A szekularizáció arról is szól, hogy az egyház az állam nélkül is boldogul. Miért kell akkor ilyen hatalmas állami támogatást kapniuk?” – tette fel a kérdést.

Török Dániel

 

Legnépszerűbb cikkeink