Kiemelt hírek
Beoltani egy országot
Rengeteg még a kérdés az egész országra kiterjedő koronavírus-oltás ügyében, de szakértők segítségével megpróbáltuk feltérképezni a főbb kihívásokat.
Aki arra számít, hogy 2021 elejére már elfelejtheti a Covid-19-et, valószínűleg csalódni fog.
Egyre biztatóbb hírek érkeznek a koronavírus elleni vakcináról, és bár Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter szerint is sok még a kérdőjel az oltóanyagok körül, jövő év elejére már Magyarországon is lehet belőle. Adódik a kérdés, mennyi időbe telik majd beoltani az egész lakosságot (vagy akiket kell, miután Szlávik János infektológus korábban úgy nyilatkozott, az emberek 50-60 százalékát is elég beoltani).
„Ez egy nagyon bonyolult kérdés, és félő, hogy nem szakemberek fognak dönteni” – vélekedik Ócsai Lajos epidemiológus. Szerinte most központi szervezésre lenne szükség, de a korábbi ÁNTSZ-hivatalokat a kormányhivatalok alá rendelték, ami ezt nem segíti elő. „Itt kéne katonáskodni, nem másutt” – tette hozzá.
Falus Ferenc egykori országos tiszti főorvos a Pesti Hírlap kérdésére elmondta, hogy leggyorsabban a háziorvosok tudnák elvégezni a tömeges oltást. Nekik viszont segítséget kellene kapniuk az adminisztrációhoz és a szervezéshez önkéntesekkel, segítőkkel.
Falus szerint akkor is megoldható a szervezés, ha a vakcinát -70 fokon kell tárolni, majd a felolvasztás után 5-7 napon belül be kell adni. Persze rengeteg a kérdés, a vakcina kiszerelése az egyik – az egy darabos lenne a legjobb, de lehet, hogy húszasával vagy százasával lesznek csomagolva, és akkor ennyi embernek kell ott lennie, és beoltatnia magát abban az 5-7 napos időszakban, amíg nem romlik meg az oltóanyag. A rendőrségnek nagy gyakorlata van a vakcina kiszállításának szervezésében, 10 éve is segítettek 2,5 millió ember beoltásában.
A háziorvosok mellett azonban érdemes lenne bevetni az üzemorvosokat és iskolaorvosokat is, Falus inkább így szervezné az országos oltást, nem mobil oltópontok felállításával.
Az oltás lebonyolításának hossza attól is függ, hány embert kell beoltani. A korábbi tiszti főorvos úgy vélte, hogy mindenkit kellene, de ennek eldöntéséhez többet kell tudni az oltóanyagról – például, hogy mennyi ideig ad védettséget, vagy hogy a fertőződéstől vagy a megbetegedéstől óv-e meg. Emellett az oltás megkezdése után is fontos lesz a maszkhordás, kézhigiénia és a távolságtartás betartása. Ócsai Lajos szerint bizonyos foglakozások körében (tanárok, egészségügyi dolgozók) mindenképp kötelezővé kéne tenni az oltást.
„Azt pedig nem érdemes várni, hogy 2021-re visszatér az élet a normális kerékvágásba” – hűtötte le a túlzott várakozásokat Falus, aki úgy látja, jövőre átmeneti év lesz, lesz oltás, jobb gyógyszerek, jobb, könnyebben elvégezhető tesztek, olyanok, amelyek nyálból képesek megállapítani a fertőzést, és nagy tömegrendezvények vagy csoportos programok, kirándulások előtt lehet majd velük könnyen tesztelni. Lesznek megbetegedések is, de kevesebb, tehát a helyzet kezelhetőbb lesz az egészségügyi rendszer számára. Szerinte arra lehet számítani, hogy lesznek jobb és rosszabb időszakok, de 2021 még bőven a járványról fog szólni.
Dercsényi Dávid