Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

„Orbán a megszorítások helyett választotta a hitelt”

Létrehozva:

Csaba László szerint a kormány által bejelentett 900 milliárdos hitelfelvételre a várható nagy hiány miatt van szükség. A közgazdász úgy véli, a hiány kezelhető lenne elvonásokkal is, de az rosszul érintené a NER vállalkozóit.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában jelentette be, hogy az ország felvett 2,5 milliárd euró, azaz körülbelül 800-900 milliárd forint hitelt. Az egyik felét 10 évre, a másikat pedig 30 évre vettük fel, mondta a kormányfő, kiemelve, hogy „Magyarország van olyan stabil, hogy forrásokhoz jusson még Nyugat-Európában is”.

Meglepő ez a döntés, hiszen a kormány korábban – általánosságban – nem tartotta jó lehetőségnek a hitelfelvételt, és arra volt büszke, hogy a 2008-ban felvett IMF-hitelt visszafizettük. Áprilisban még azt mondta a miniszterelnök: „Ha hiteleket kell felvenni, leginkább külföldről, akkor bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF, meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok. Azt javaslom, hogy ezt ne tegyük”.

Miért kellett a hitel?

A Pesti Hírlap megkereste az ügyben Csaba Lászlót, a CEU és a Corvinus oktatóját. „Szerintem a közvetlen finanszírozási igény a koronavírus-járvány okán nőtt meg, azaz nem az EU-s költségvetés és válságkezelési tőkeinjekció (Next Generation) magyar-lengyel vétó miatt várható elhúzódása az oka a mostani hitelfelvételnek” – mondta lapunknak a közgazdász.

„Ha 6,5 százalék körüli visszaesést produkál a magyar gazdaság 2020-ban, miközben az állami kiadások nőttek, a bevételek csökkentek, akkor a számos elvonás mellett is várható lesz egy 9 százalékos államháztartási hiány a tervezett 1,9 százalék helyett” – magyarázta Csaba László. A kormány előtt szerinte két lehetőség áll. Az egyik, hogy keményen megszorít, amit kétféleképpen tehet: vagy a beruházásokat és a működési támogatásokat érintően, ami főleg a kormánypártok bázisának számító NER-vállalkozóknak fájhat, vagy az amúgy is visszaeső fogyasztást szorítja meg. Ez erősíti-elhúzza a visszaesést, és nyilván népszerűtlen, így a közgazdász szerint ez az út nem járható. A másik – a fentiek alapján egyedüli – választható megoldás a hitelfelvétel maradt – érvelt.

Nincs kényszerhelyzet

Csaba László arra is rávilágított, hogy 11 milliárd eurót még nem hívtunk le a 2014-2020-as EU-s költségvetési keretből, és a Next Generation-keretből is jöhet 16 milliárd forint. Vagyis nincs olyan kényszerhelyzet, mint amilyen például 2008-ban volt, ami miatt a Gyurcsány-kormánynak fel kellett vennie az IMF-hitelt, de azért van likviditáshiány.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire volt drága a mostani hitelfelvétel, Csaba elmondta: a mai ismeretek szerint ez a piaci hitel egy tized százalékponttal haladja csak meg az EU-hitel költségét, a 30 éves kibocsátásnak (devizakötvény kibocsátásával vettük fel a kölcsönt – a szerk.) már a ténye is jelentős, vagyis szolid üzletnek tűnik, azaz nem kell nagyon ráfizetni. A 9 százalékos hiány pedig tekinthető egyszeri jelenségnek, tehát bár lehetséges, hogy 2021-ben is kibocsátunk devizakötényt, azaz szükség lesz hitelfelvételre, de nem ekkora mértékben. A professzornak arról is van véleménye, hogy Orbán korábban keményen ostorozta a hitelfelvételt. „Hány korábbi jelszó változott meg! De ez szerintem nem baj, mert az elmúlt évek adósságcsökkentése most mozgásteret adott a válságellenes manőverezésre.”

Dercsényi Dávid

 

Legnépszerűbb cikkeink