Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Orbán: A magyarok pénzét nem lehet elvenni

Létrehozva:

Forrás: Orbán Viktor / Facebook

2,5 milliárd eurónyi hitelt vettünk fel tegnap a pénzpiacról, a koronavírus-vakcina már a horizonton van péntek reggeli interjú a miniszterelnökkel a Magyar Rádióban.

Orbán Viktor pénteken a járványhelyzettel összefüggésben megismételte, amit már korábban is mondott, hogy nem tudunk elszakadni Ausztriától, az alapján lehet Magyarországon is számolni, ami ott történik. Az orvosmatematikusok megbecsülték, hogy a rendelkezésre álló szakemberekkel hány beteget tudnak úgy ellátni, hogy azoknak esélyük legyen a gyógyulásra. Nem mindegy ugyanis, hogy egy orvosra, ápolóra hány ember jut – mondta a miniszterelnök. Úgy látja: a kulcs a kijárási tilalom, amit szerinte nehéz lesz betartani 10-14 nap múlva.

Orbán ugyanakkor hozzátette, szerinte jó ütemben és kellő pontossággal hozták meg a döntéseket, így 99 százalék fölötti az esély arra, hogy az egészségügy ennyi emberrel működni tud, és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást. A miniszterelnök külön kitért a védekezésbe bevont egyetemisták példaértékű helytállására.

Orbán Viktor az oktatási rendszerrel összefüggésben elmondta, 500 középiskolában tértek át digitális oktatásra, 208 óvoda van bezárva, 239 általános iskolában tértek át a digitális oktatásra.

A várható koronavírus vakcinákról azt mondta: az egészségügyben dolgozókat kell majd először beoltani. „A dolgok nem állnak rosszul, a vakcina már a horizonton van” – mondta, addig tartson ki mindenki, amíg az oltóanyag megérkezik.

Orbán szerint a járványok el szoktak múlni, ha nincs vakcina, a járvány akkor is megszűnik. Ha van vakcina, akkor viszont gyorsabban szűnik meg.

A magyar kormány által meghozott védelmi intézkedéseket a kormányfő két csoportra osztotta. Először is meghozták azokat az intézkedéseket, amelyek azoknak az ágazatoknak szólnak, amelyeket a kijárási tilalom súlyosan érintett. 30 napon át bértámogatással segítik a szállodásokat és az éttermeseket.

Az intézkedések másik csoportjában a hosszabb távon érvényes döntéseket dolgozzák ki, amivel lendületbe hozhatják a gazdaságot. Ezek alapvetően adócsökkentések, amelyek célja, hogy a cégek megtarthassák a munkaerőt és lehetőleg fejleszthessenek is. „ Mi a munkaalapú gazdaságban hiszünk. Ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs” – mondta. Munkát a vállalkozások adnak, tehát a cégeket, vállalatokat kell abba a helyzetbe hozni, hogy megtarthassák a munkaerőt, és fejleszthessenek, új embereket vehessenek fel. „Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet fogunk létrehozni” – ismételte meg a miniszterelnök egy korábban tett ígéretét.

A rádió munkatársa azután megdicsérté a miniszterelnököt, mondván, jó hogy említi, hogy az elvitelre készült ételek áfáját a kormány öt százalékra csökkenti. Orbán azt mondta, ezt az intézkedést ma reggel írja alá.

A kérdező Nagy Katalin azt is szóba hozta, Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felvetette az iparűzési adó felfüggesztését, amitől szerinte „az önkormányzatok nagyon félnek”. Orbán a kérdéshez hozzáfűzte, hogy a javaslat a társasági nyereségadót is érinti. A javaslatot úgy minősítette: „Meredek, de azért föl lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni.” A miniszterelnök hozzáfűzte, mindenképpen kell adót csökkenteni, mert ha nem csökkentenek adót, nem lesz munkahely.

Nagy szóba hozta Orbán múlt heti levelét is, amelyben vétóval fenyegetett arra az esetre, ha az unió úgy döntene, hogy jogállami követelményekhez köti a fejlesztési források kifizetését. „Bonyolult ügy, sok leágazása van” – kommentált Orbán, de a „magyar álláspont világos, egyértelmű, transzparens és kiszámítható volt mindig”. Most is ugyanazt mondja, amit a nyári hónapokban. A júliusi tárgyalások előtt a magyar parlament „leütött néhány cöveket, hogy milyen esetben járulhat hozzá Magyarország a jogszabályok megváltozásához”. Ezt a miniszterelnök betartja, ezért mint mondta: „nekem most nem kellett vétóznom, a magyar parlament döntött, a vétó megtörtént.”

Orbán arról is beszámolt, hogy tegnap hosszan tárgyalt erről az ügyről is a német kancellárral. Azt mondta: „a magyarok pénzét nem lehet elvenni. Pénz lesz, a gazdaság működni fog, a fejlesztések megindulnak, miközben technikai viták folynak a háttérben.” Ez a magyar beruházásokat, pályázatokat, a nagy átalakításokat azonban szerinte nem fogja érinti. „A németek vezetésével” kidolgozott új jogszabálytervezet szerinte nem a jogról, hanem politikáról szól. Ha ezt a jogszabályt valóban elfogadják „akkor az Európai Unióból Szovjetuniót csináltunk”. Szerinte az a Szovjetunióban volt szokás, hogy a támasztott feltételnek nem voltak objektív kritériumai, és azokat ideológiai alapon kérték számon. Szerinte zsarolni akarnak országokat.

A kormányfő azonban úgy látja, most nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy hányan halnak meg, hogy tartsuk életben az egészségügyet, hogy élesszük fel a gazdaságot. „Ez a téma, erről kell beszélni, ezekről kell döntéseket hozni.” És azoknak az országoknak, ahol az államadósság 100 százalék fölött van – ezek jellemzően déli államok –, el kell küldeni a pénzt, mert különben baj lesz. És ha ott baj lesz, itt is baj lesz – fűzte hozzá.

„Magyarország megoldja a problémáit” – mondta, majd mintegy mellékesen megjegyezte, hogy: „tegnap éppen 2,5 milliárd eurónyi hitelt vettünk fel könnyedén a pénzpiacon”.

Nagy Katalin az interjú végén sajátos hanghordozásban említette meg az Európai Bizottság új LMBTQ stratégiáját, majd hozzáfűzte: „az Európai Parlament pedig arról beszélt, hogy tavasszal a szigorító intézkedések hogyan érintették az emberi jogokat”. Orbán erre úgy válaszolt, nem mondja, hogy ez fölösleges, de a döntéshozóknak most nem ezzel kell foglalkozniuk.

Legnépszerűbb cikkeink