Az örmények területvesztésével vége a hegyi-karabahi háborúnak

Erről adott hírt az örmény miniszterelnök, amit később az azeri és orosz oldal is megerősített. Az azeriek megtarthatják az eddig elfoglalt területeket, és három régióban atveszik az irányítást. A hírre Jerevánban az emberek betörtek a parlamentbe. A megállapodást török és orosz békefenntartók felügyelik.  

Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel – jelentette be hétfőn késő este az örmény kormányfő a Facebook-oldalán, írja az MTI.

„Oroszország és Azerbajdzsán elnökeivel nyilatkozatot írtam alá a karabahi háború végéről helyi idő szerint 1 órakor (közép-európai idő szerint este tíz órakor). (…) A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünk számára. Ezt a döntést a katonai helyzet mélyreható elemzésével és a helyzetet leginkább ismerő embereknek az értékelése alapján hoztam meg” – írta Pasinján. Hozzátette, hogy nagyon nehezére esett meghoznia a döntést. „Ez nem győzelem, de nem is vereség, amíg nem tekinted magad legyőzöttnek. Sosem fogjuk legyőzöttnek tekinteni magunkat, és ez nemzeti egységünk és újjászületésünk új korszakának kezdete lesz” – fogalmazott az örmény kormányfő. Közölte azt is, hogy a napokban beszédet fog intézni a néphez.    

Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy hozzájárulását adta „a háború mielőbbi befejezéséhez”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy a felek teljes körű tűzszünetről szóló közös nyilatkozatot írtak alá.

Vlagyimir Putyin keddre virradóra közölte, hogy a megállapodások lehetőséget nyújtanak a konfliktus igazságos rendezésére úgy, hogy az Azerbajdzsán és Örményország népeinek érdekét szolgálja. „Abból indulunk ki, hogy az elért megállapodások megteremtik az elengedhetetlen feltételeit a Hegyi-Karabah körül kialakult válság tartós és átfogó rendezésének igazságos alapokon, az örmény és az azeri nép érdekeinek figyelembevételével” – hangsúlyozta Putyin.

Mint mondta, a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. „Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság az általuk elfoglalt állásokban maradnak az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre” – jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását.    

Putyin ismertette azt is, hogy a menekültek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) felügyelete alatt visszatérnek Hegyi-Karabahba. Az orosz államfő szerint egyezség született arról is, hogy feloldják a térség gazdasági és szállítási zárlatát. Hozzáfűzte, hogy a teherszállítás zavartalanságát a többi között az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi szolgálatának közreműködésével biztosítják.

Az orosz védelmi minisztérium időközben bejelentette, hogy Il-76-os katonai szállítógépekkel megkezdte 1960 orosz békefenntartó és 470 jármű telepítését a vitatott hovatartozású régióba. Aliyev meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás mindkét nép érdekét szolgálja. „Örülök, hogy pontot teszünk a több éve húzódó karabahi rendezés végére” – hangoztatta az azerbajdzsáni vezető a nyilatkozat aláírása előtt. Mint mondta, a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. Hozzátette, hogy a misszió egyelőre öt évre szól, további ötéves hosszabbítás lehetőségével. Aliyev nem tett említést a török kontingens nagyságáról.    

Az azeri elnök közölte azt is, hogy december elsejéig országa visszakapja az irányítást a konfliktusövezet térségében található Agdam, Kelbadzsar és Lacsin régiók felett. 

Itt látható a megegyezés területi része térképen:

Jerevánban spontán tüntetések törtek ki a megállapodásról szóló bejelentést követően. A tiltakozók árulónak nevezték Pasinjánt, és – áttörve a rendőrségi kordont – behatoltak a kormány épületébe. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a tüntetők feldúlják az irodákat. A rendőrség nem alkalmazott erőszakot, és próbálja megnyugtatni az embereket. Az aktivisták felvetették, hogy a kormányfői rezidenciához vonuljanak.

Videók a tiltakozásokról: 

Hegyi-Karabah örmény fegyveres erői hétfőn elismerték, hogy már nem uralják az enklávé második legnagyobb városát, Susát (örmény nyelven Susit), és az azerbajdzsáni erők egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy körbezárják Sztepanakertet, a tartomány székhelyét. A szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott: aki ellenőrzi Susát, az ellenőrzi egész Hegyi-Karabahot. A város 15 kilométerre fekszik Sztepanakerttől. 

Hegyi-Karabahban szeptember 27-e óta folynak a legújabb harcok. Azerbajdzsán eltökélt szándéka volt, hogy fegyverrel visszaszerzi a többségében örmények lakta enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban a közlések szerint eddig már több mint ezer örmény katona esett el. Azerbajdzsán katonai veszteségeit nem közli. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatti konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres harc bontakozik ki az örmények és az azeriek között. Azerbajdzsán területi egységét akarja visszaállítani, Örményország pedig az örmények lakta enklávé érdekeit védi.