Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Ahogy fűtünk, az felér egy vegyi támadással

Létrehozva:

Fotó: Pesti Hírlap archív

Az első őszi begyújtással máris érkeztek a hírek, hogy országszerte megugrott a légszennyezettség, két településen annyira, hogy már levegőt venni is veszélyes volt. A jelenség oka a korszerűtlen fűtőberendezések mellett egyértelműen az, hogy minden szemetet eltüzelünk, amit csak találunk.

„Rengetegen fűtenek ma is szilárd tüzelőanyaggal, ami a legritkább esetben az ajánlott száraz fa” – tájékoztat a hazai fűtési gyakorlatról Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A lakosság leginkább nedves fát használ, mert azt hiszik, spórolnak a lassú égéssel. „Valójában azonban pazarolnak, mert vizes fából kétszer annyi is kellhet ugyanannyi hő előállításához, hiszen a hőenergia elvész a víz párologtatása közben, a levegőt viszont sokkal jobban szennyezi” – magyarázta a szakember. A lignittel történő fűtés is merénylet az éltető levegő ellen: a katasztrofálisan szennyező anyagból évente 400 ezer tonnát vásárol a lakosság. A nagy nedvességtartalmú szénfajta fűtőértéke ráadásul a legrosszabb a fosszilis tüzelőanyagok közül. „Nyugat-Európában már betiltották, itthon hosszú évek óta egy minisztériumi fiókban pihen a terv” – árulta el a szervezet elnöke. 

A Levegő Munkacsoport országos felmérése szerint számos ijesztő fűtési szokással találkozhatunk hazánkban. A kályhákba bálás ruhát, háztartási és zöldhulladékot, műanyag palackot és festett ablakkeretet is bedobnak, ez pedig rendkívül veszélyes mérgeket juttat a levegőbe. Az elégetett ruháknak például csak a szállópor-kibocsátása 40 százalékkal magasabb a száraz fáéhoz képest. Lantos Tivadar, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika (VGF) című szaklap szerkesztője arra is figyelmeztet, hogy az elégetett káros anyagoktól a kémény fala begyantásodik, a vastag koromlerakódásokat pedig begyújthatja a forró füstgáz. „Még a fővárosban is előfordul, hogy emiatt leég az egész háztető” – tette hozzá. A szakember azt tanácsolta, csak az egy évig szárított fát tüzeljük el, aminek nedvességtartalma 20 százalék alatt van.

Lukács András szerint

tévedés azt gondolni, hogy káros anyagokkal csak a legszegényebb falvakban fűtenek.

A szervezet felmérése szerint a szennyező tüzelési gyakorlat 70 százaléka inkább a nemtörődömségre, az ismerethiányra vagy a rosszul értelmezett spórolásra vezethető vissza. „A tiltott fűtőanyagok használatáért a hatóság 300 ezer forintos bírságot szabhat ki, de a kiábrándító valóság az, hogy ritka az ellenőrzés, és 5 óra után, amikor mindenki begyújt, már nem megy ki senki sehová, mert lejárt a munkaidő” – ecsetelte a problémát a szakember.

Magyarországon a fűtés miatt télen egyértelműen rosszabb a levegő, mint nyáron, és attól függően, hogy a Rákóczi utat vagy egy vidéki települést vizsgálunk, a fűtés és a közlekedés vetekszik a legnagyobb levegőszennyező címért. Az elnök szerint a környezetkímélő fűtés alapja a ház minél magasabb szintű szigetelése, ezután következik maga a fűtési mód, amelyek közül még mindig a távhő a legzöldebb, tömeges elérésű fűtéstípus. Télen a szmog tovább ront a levegőminőségen, ilyenkor ugyanis a felfelé szálló, szennyező gázokkal és részecskékkel teli levegő nem tud a felső légrétegek felé távozni, mert egy hideg levegőpárna a földközelben tartja. Lukács András azt is megjegyezte, a rossz levegő a Covid terjedését is elősegíti, ugyanis károsítja a keringést és a tüdőfunkciókat.

Karbantartás

„A fűtőberendezéseket minden évben egyszer, szezon előtt vizsgáltassuk át szakemberrel” – tanácsolta Lantos Tivadar mérnök. A VGF szerkesztője szerint az éves karbantartással súlyos baleseteket, kazánrobbanást, lakástüzet és szén-monoxid (CO) mérgezést előzhetünk meg, de a készülékünk nem utolsósorban kevesebbet is fog fogyasztani. Az időzítés is fontos, hiszen ha a fűtési szezonban hibásodik meg a fűtőeszköz, már nagyon nehezen találni olyan szerelőt, akire nem kell napokat, heteket várni a hideg lakásban. A konvektorokból nemcsak a lerakódásokat, de a pókokat is ki kell takarítani. A nyolclábúak ugyanis előszeretettel költöznek be a konvektorok apró csöveibe, és fonják körbe azokat, mert a gázszagosító anyag, a merkaptán a pókhormonhoz hasonló szagával odavonzza őket. Előfordul az is, hogy a konvektor dobja megreped, ami csak műszerrel mutatható ki. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy egy elavult fűtőberendezéssel működő lakás, amiben kicserélik a régi nyílászárókat, CO-szivárgásnak van kitéve. Ha ugyanis a fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét az égéshez, és – például az ablakréseken – nem biztosított a levegő-utánpótlás, CO áramolhat vissza a lakásba. Ennek megelőzésére szolgál az ablakokba kötelezően beépítendő résszellőző. Tanácsos egy jó minőségű CO-érzékelőt is beszerezni. A biztonságos CO érzékelők listája a katasztrofavedelem.hu oldalon található.

Legnépszerűbb cikkeink