Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Azeri nagykövet: nyolcszázezer embernek kellett elhagynia az otthonát Hegyi-Karabahban

Avatar

Létrehozva:

Egy hónapja újult ki a konfliktus az Azerbajdzsánhoz tartozó, de a kilencvenes évek elején függetlenségét kikiáltó Hegyi-Karabahban. Bár kisebb összetűzések az elmúlt két évtizedben is voltak, most valami egészen másról van szó. Azerbajdzsán budapesti nagykövetével, Vilayat M. Guliyevvel közölt csütörtökön interjút a Magyar Nemzet.

Hegyi-Karabah, ahol a harcok egy hónapja húzódnak, önmagában nem nagy, mindössze 4400 négyzetkilométer és mintegy 145 ezer fős lakosság él ott. Vilayat M. Guliyev szerint azonban a konfliktusban nem csak erről a területeről van szó.

„A karabahi terület körül az örmény katonaság 1992–93-ban hét szomszédos azerbajdzsáni járást foglalt el, amelyek összterülete eléri a hétezer négyzetkilométert. Ezeken a területeken kizárólag azeriek éltek. Az elfoglalt karabahi területeken van például Şuşa városa, amely az azeri kultúra, a zene bölcsőjének számít. Ennek a városnak a lakossága 95 százalékban azeri volt. A konfliktus előtt több mint kétszázezren éltek Karabahban, ebből 140 ezer örmény és hatvanezer azerbajdzsáni, akik végül lakóhelyük elhagyására kényszerültek. Lényegében Karabah minden harmadik lakosa azeri volt a konfliktus előtt, a hét szomszédos járásban pedig kizárólag azeriek éltek. Kiűzték az azeri lakosságot magából Karabahból és a körülötte lévő hét járásból is. Végeredményben nyolcszázezer embernek kellett elhagynia az otthonát” – idéz az azeri külképviselet vezetőjét a lap.

Sztyepanakert, 2020. október 17.
Azerbajdzsáni tüzérségi támadásban romba dõlt házánál vigasztalja Lida Szarkszjánt egy szomszédja a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah székhelyén, Sztyepanakertben 2020. október 17-én. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott harcok az október 10-i tűzszünet ellenére kiújultak, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a megállapodás megsértésével.
MTI/AP

A nagykövet azt mondta: az Azerbajdzsánon belül élő örmények azeri állampolgárok, és teljes mértékben rendelkeznek az ennek megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel. Hegyi-Karabah örményei azonban „nemcsak katonapolitikai-, hanem gazdasági terrorral is sújtják Azerbajdzsánt” – vélekedik a külképviseleti vezető.

A katonai műveletek előtt, amíg folytak tárgyalások, a két fél odáig jutott, hogy miután a katonaság kivonul a hét azeri járásból, egy referendum döntötte volna el az ott élő lakosság jogait és helyzetét. A jelenlegi helyzetben az elnök már elutasítja a népszavazás lehetőségét.

„Jelenleg politikai és kulturális autonómiát tudunk felajánlani az ott élő örményeknek. Ugyanúgy élhetnek azokon a területeken, ahogy eddig – Azerbajdzsán részeként. Használhatják a nyelvüket és kultúrájukat, ahogy eddig. Korábban is békében éltünk egymás mellett” – fogalmazott a nagykövet.

A konfliktus lehetséges megoldásáról Guliyev azt mondta: „úgy döntöttünk, hogy elsősorban felszabadítjuk a hét környező járásunkat. Ha ez megtörténik, akkor Karabah blokád alá kerül. Ezután Azerbajdzsán készen áll tárgyalóasztalhoz ülni.

Legnépszerűbb cikkeink