Korrupciót takarhatnak a budapesti óriáshirdetések

Nyílt törvénysértésben gyönyörködhetnek azok, akik a budapesti belvárosban, főleg a nagyobb csomópontoknál járva feltekintenek a házak homlokzatára. Az épületeket fedő hirdetéseket tiltják az önkormányzatok, mégis virágzik a molinópiac Budapesten, sőt kisebbfajta iparág épül a tevékenységre.

Néhány évtizede terjedt el az a hirdetési megoldás, hogy a homlokzat elé felhúzott állványzatra hatalmas reklámmolinókat lógatnak fel a felújítás idejére. Ezzel elvileg mindenki jól járt: az utcaképet nem szakadt, malteros hálók csúfították, a hirdetők attraktív lehetőséghez, a társasházak pedig bevételhez jutottak, legalább a felújítás idejére. Ez a fajta ideiglenes hirdetési megoldás mára azonban teljesen önálló életre kelt: a hatalmas molinók kihelyezéséhez már egyáltalán nincs szükség renoválásra, bármilyen, akár frissen felújított házfalat beborítanak velük, ha jó helyen van az épület. Különösen feltűnőek ezek az ordító reklámok azoknak a házaknak a homlokzatán, amelyeket nemrég renováltak, ilyenek például az Oktogonon álló épületek.

Vizuális szennyezés

Megpróbáltunk utánajárni, milyen hivatalosságok engedélyezik ezeket a városképet nagyban – és nem éppen előnyére – befolyásoló hirdetéseket, kinél cseng a kassza a molinók után, egyáltalán, miféle szabályozás vonatkozik az épületek homlokzatának kereskedelmi célú elfedésére. Miután a Fővárosi Önkormányzattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ezek a molinók a kerületi jegyzők hatáskörébe tartoznak, megkerestük azokat a kerületi önkormányzatokat, amelyek területén sok ilyen hirdetés díszeleg: Erzsébetváros, Terézváros, valamint a XIII. és a II. kerület önkormányzatait.

Lapzártánkig kettő helyhatóság válaszolt, a terézvárosi és a II. kerületi. A Terézváros, vagyis a VI. kerület azért is különösen érdekes, mert itt található az Andrássy út, amely kiemelten védett örökségnek számít, ám a sugárút közepén elhelyezkedő Oktogonon rendszeresen ilyen óriásmolinók borítják az egyébként szépen felújított klasszicista házak homlokzatát.

Az önkormányzat béna kacsa

Mogyorósi Sándor, Terézváros jegyzője annyira megdöbbentő felvilágosítást adott, hogy vissza is kellett kérdeznünk, jól értjük-e, amit írt. A jegyző ugyanis azt válaszolta, a kerületben egyszerűen tilos a házak homlokzatára hirdetéseket elhelyezni, ezt egy kerületi jogszabály, illetve az Andrássy út tekintetében országos szintű, örökségvédelmi jogszabály is határozottan tiltja. Ehhez képes a méretre készülő molinókat nem csak rendszeresen cserélgetik, még világítással is ellátják, vagyis ez az agresszív hirdetési forma teljesen bevett a világörökségi területen.

Az Erzsébet tér keleti oldalán, szintén a VI. kerülethez tartozó területen is egymást érik a házak homlokzatát teljesen beborító hirdetések, amelyeket szintén rendszeresen cserélgetnek, közöttük is akad, amit világítással láttak el. A jegyzőtől azt is megtudtuk, hiába ők hozták a jogszabályt, azt betartatni már nincs se módjuk, se lehetőségük. Azokban az esetekben, amikor „molinóbűnözést” tapasztalnak, annyit tehetnek, hogy a kerületi kormányhivatal felé bejelentik a törvénysértést, és ezzel véget is érnek a lehetőségeik.

Kerestük a kerületi kormányhivatalt, hogy intézkedtek-e az önkormányzati bejelentések nyomán, ha nem, miért nem, ha pedig igen, akkor annak miért nincs foganatja. Lapzártánkig azonban nem érkezett tőlük válasz.

Szalai Tibortól, a II. kerület jegyzőjétől azonban szintén érkezett a Pesti Hírlaphoz tájékoztatás, eszerint ott is hasonló a helyzet, azzal a kiegészítéssel, hogy a kerületben még felújítás idejére sem helyezhetők el hirdetések az állványzatokon. Terézvároshoz hasonlóan a budai kerületben is a járási kormányhivatal jogosult ilyen esetben eljárni, az önkormányzat bejelentése alapján. Vagyis itt is az a faramuci helyzet áll fenn, hogy a kerületi jogszabályt a kerületnek nem, csak a kormányhivatalnak van hatásköre betartatni.

Naná, a reklám helye Fotó: Szakál Szebáld

Korrupció?

Ami szemmel láthatóan nagyon nem megy, hiszen a Széll Kálmán téren jelenleg is három óriásmolinó díszeleg, egy másik épületen pedig látható, hogy a hirdetések elhelyezésére már kiépítették az infrastruktúrát: falba vert keretek várják az újabb hirdetőket – vagyis a következmények nélküli törvénysértőket.

Miután – a válaszok alapján – ez az egész hirdetési forma úgy, ahogy van törvénysértő, felmerül a kérdés, milyen jogcímen, kik és mekkora összegeket kapnak ezeknek a reklámoknak a kihelyezése után, továbbá felvethető-e a korrupció gyanúja a hirdetők, médiavásárlók, illetve a társasházak részéről, lévén illegális, ám annál virágzóbb tevékenységgel állunk szemben.