Kipukkadt a Bubi

Novemberben lejár a MOL Bubi üzemeltetési szerződése, ami lehetőséget ad a közbringarendszer újragombolására. Igaz, az átállás hónapokat vesz igénybe, és úgy látszik, az elavult rendszer hibáinak kiküszöbölése mellett kapacitáscsökkenés is várható.

„El kellene kerülni a több hónapos leállást, nemcsak azért, mert ciki, hanem mert az ismét egyre ijesztőbb koronavírus-helyzetben minden lehetőséget meg kellene adni a budapestieknek, hogy kerékpárra ülve elkerülhessék a fertőzésveszélyt” – mondta a Pesti Hírlapnak Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese. „Az is kár, hogy az új rendszerrel nem lépnek meg egyúttal egy bővítést is, pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban megtervezték az óbudai bővítést közel 20 állomással és a hozzá kapcsolódó utakkal. A leállás is jobban eladható volna, ha nem az lenne a fő üzenete, hogy kevesebb bicikli lesz, hanem az, hogy nagyobb terület.”

Elavuló rendszer

A budapesti közbringarendszer 2014-ben indult, azóta több eleme felett elszállt az idő. Pár évvel az indulása után közel felére esett vissza a bérlések száma, ami csak részben volt felróható a közben megjelenő konkurenciának, az elektromos rollereknek. Sokan kritizálták az igencsak szívósra tervezett, és éppen ezért nehéz konstrukciót, a defektbiztos, ámde emiatt puha, a tekerést megint csak nehezítő gumikat.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a rongálás és a kerékpárok leharcolása – amelyeket kivédendő alakították ki az eszközöket – kisebb problémát jelentett a valóságban, mint arra bárki számíthatott volna. Ráadásul a városi bérbiciklik a közhiedelemmel szemben nem az elkötelezett kerékpárosoknak vannak, nem arra lettek kitalálva, hogy az igénybe vevők egész nap használják, inkább a tömegközlekedés kiegészítésére, rövidebb utakra valók. A fő probléma inkább az applikációval és a bérlési konstrukcióval volt. Az online regisztráció hiánya, valamint az, hogy szerződést csak személyesen, ügyfélszolgálaton lehetett hosszabbítani, nem igazán kedvezett az elterjedésének. A Kerékpárosklub kutatásai szerint sokkal többen használnák a rendszert, ha a BKK-bérlet érvényes lenne rá, ami logikus is lenne, hiszen a BKK szolgáltatásáról van szó.

Könnyebb, korszerűbb

A pályázati kiírás alapján fontos különbség lesz, hogy eszközöket nem, csak szolgáltatást fog vásárolni a BKK. Az öt évre szóló beszerzés ugyanis „komplex közösségi kerékpáros közlekedési rendszer üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatásról” szól. A nyertes ajánlattevőnek a teljes háttérrendszert – szoftvert és hardvert – biztosítania kell, ahogy a 2000 kerékpár elhelyezésére alkalmas 158 gyűjtőállomás üzemeltetését és az 1200 kerékpárból álló flottát is. A kerékpárokkal szemben elvárás lesz, hogy könnyebbek legyenek az eddig megszokott Bubiknál. Az informatikai rendszerrel szemben is elvárás lesz, hogy korszerűbb, gyorsabb, biztonságosabb és könnyebben kezelhető legyen. Hogy ez az online regisztrációra is kiterjed-e, az a kiírásból nem derül ki.

Párizs, az úttörő

Az első, igazán sikeres közbringarendszert a Bertrand Delanoë vezette francia főváros indította el. Ugyan – az Economist 2017-es, a közbringarendszerek világméretű sikeréről szóló cikke szerint – korábban is voltak próbálkozások, de az áttörést a párizsi Vélib hozta el. Delanoë ugyanis nem a kerékpárosokat akarta átültetni a bérbiciklikre, hanem a közbringák csak egy alacsonyabb belépési küszöböt jelentettek, miközben nagyarányú kerékpáros fejlesztésekbe kezdett: 6 év alatt 261 új kerékpárutat és sávot adtak át. 

Amszterdam, az első

Egyáltalán nem volt sikeres a világ legelső közbringa-kezdeményezése, rendszernek ugyanis aligha lehetett nevezni a Provo nevű holland anarchista csoport által elindított mozgalmat, amely fehérre festett kerékpárokat hagyott szanaszét a városban – számolt be róla szintén az Economist cikke, amit a Kerékpárosklub aktivistái fordítottak le magyarra. Ugyan az akció célja pont az volt, hogy a kerékpározás lehetősége ne legyen tulajdonjoghoz kötve, a rendőrség éppen azért szállíttatta el a fehér bicikliket, mert akkoriban kötelező volt a kerékpárok lakatolása a holland fővárosban.

Tálos Lőrinc

(A cikk a pénteki Pesti Hírlap hétvégi kiadásban jelent meg először)