Connect with us
Szent István Napok

Szent István Napok

Kiemelt hírek

A floridai csigainvázió messze van, de itt is élnek invazív fajok

Létrehozva:

Spanyol meztelencsiga - Forrás: Shutterstock

A napokban nagy port kavart, hogy Floridát elárasztották az afrikai óriáscsigák, amelyek komoly mezőgazdasági károkat okoznak. Mivel hazánkban is szép számmal tartanak kedvtelésből ezekkel rokon fajokat, utánajártunk, mekkora a veszélye annak, hogy Magyarországon is elszaporodnak ezek az inváziós kártevők.

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai, Páll-Gergely Barna és Turóci Ágnes megnyugtatták a Pesti Hírlap olvasóit: a Floridát elözönlő csigának Magyarországról mindössze egy olyan adata ismert, amikor vadon találták. Valószínűleg ez valóban olyan házikedvencként tartott állat volt, amelyre gazdája már nem tartott igényt, viszont elpusztítani sem akarta, így szabadon engedte. Mivel azonban trópusi állatokról van szó, ezért nem kell tőle tartanunk, éghajlatunkon a telet nem éli túl.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lennének olyan invazív csigafajok, amelyek kárt okoznak. Elég csak a spanyol meztelencsigára gondolni, amelynek komoly konyhakerti kártételei közismertek. Ezt a fajt 1983-ban észlelték először hazánkban, a kétezres évek elejére pedig már országosan elterjedt, és nem csupán az ember környezetében, hanem a természetközeli élőhelyeken is. Arról, hogy a gazdasági kártételek mellett mennyire veszélyes őshonos csigáinkra, a kutatók nem rendelkeznek elegendő adattal, de feltételezhető, hogy mindenképpen vetélytársak a táplálékért folytatott harcban.

Magyarországon összesen 23 nem őshonos csigafaj előfordulása ismert, de ezek között van olyan, ami egyáltalán nem számottevő, hiszen csak egy-két példányuk került elő, és van köztük olyan is, amely már kihaltnak tekinthető. A szakemberek szerint azt azonban ki lehet jelenteni, hogy jelenleg 9 olyan nem őshonos csigafaj van, ami ténylegesen elterjedt, ezek közül a már említett spanyol meztelencsiga a legveszedelmesebb gazdasági kártevő, de további öt faj esetében jegyeztek fel kisebb-nagyobb kártételeket.

Kérdésünkre Turóci Ágnes elmondta, hogy ebből a szempontból a meztelencsigákra fordítanak most nagyobb figyelmet, hiszen hazai állományukról lényegesen kevesebb adattal rendelkeznek, mint a házas csigákkal kapcsolatban. Olyannyira, hogy azt sem lehet százszázalékos biztonsággal megmondani, hány fajuk él Magyarországon: a kutatóknak körülbelül harminc fajról van tudomásuk, amelyek közül 5-10 mezőgazdasági károkat is okozhat.

A hazai faunában egyre-másra jelennek meg az új, idegenhonos meztelencsiga-fajok, bár a szakértők nem győzik hangsúlyozni: ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt pár évben ne lettek volna itt, csupán most sikerült felfedezni jelenlétüket. A legújabbak a balkánról származó malaccsiga és a feketefejű meztelencsiga, amely a Kaukázusból érkezett hozzánk. Előbbire lehetett is számítani, mert Szlovákiában már korábban megtalálták, és ilyen esetekben nem valószínű, hogy egy faj északi és déli elterjedési területe között ne fordulnának elő példányok.

Malaccsiga Fotó: I. Dedov

Feketefejű meztelencsiga Forrás: Shutterstock

A Növényvédelmi Intézet munkatársai a közösségi oldalakat hívták segítségül: egy rögtönzött felmérés során számos visszajelzést kaptak, így megállapíthatták, hogy a malaccsiga már az egész országban elterjedt, és egyre több adathoz jutottak – igaz, egyelőre csak elszórtan – a feketefejű meztelencsiga elterjedéséről is. A bejelentések alapján azt azonban már sejteni lehet, hogy a malaccsiga szeret az úgynevezett „zavart”, azaz emberi környezetben élni, míg feketefejű rokona elsősorban a természetes, erdős élőhelyeket részesíti előnyben.

Arra a kérdésünkre, hogy mi okozhatja az inváziós fajok egyre gyakoribb előfordulását, a kutatóktól azt a választ kaptuk, hogy ezek gyors elterjedésében fontos szerepet kap a kereskedelem: az egyre nagyobb mennyiségű áru egyre gyorsabb szállítása során könnyebben érkeznek hazánkba a távoli elterjedésű fajok. A meztelencsigák (vagy tojásaik) például hetekig eléldegélnek különösebb gond nélkül egy-egy cserepes növény földlabdájában bármilyen élelem nélkül, és akár a repülőutat is kibírják, így könnyedén lehet kertészetről kertészetre hurcolni őket. 

A kutatók feladata nem egyszerű tehát, de mi, laikusok is tudunk nekik segíteni a hazai meztelencsigák feltérképezésében, és még nagy erőfeszítéseket sem kell tennünk. Aki szeretne a segítségükre lenni, az fényképezze le, ha meztelencsigával találkozik, és küldje el a képet készítésének minél pontosabb helymeghatározásával a pallgergely2@gmail.com e-mail-címre. Ezzel mi is hozzájárulhatunk hazánk meztelencsiga-faunájának minél pontosabb megismeréséhez és feltérképezéséhez.

Advertisement

Legnépszerűbb cikkeink