Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Jött a koronavírus – és mindenkit kizavart a ligetből

Létrehozva:

Mögé néztünk a Városliget sorsáról szóló politikai vitának. A múzeumi negyed és a közpark funkció, úgy látszik, nehezen egyeztethető össze egyik vagy másik sérülése nélkül, ugyanakkor lehetséges, hogy a liget sorsáról nem elsősorban a politika fog dönteni: a koncepciót elsodorhatja a turizmus összeomlása.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember végén fogadta el a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását, amelynek értelmében nem épülhetnek újabb épületek a Városligetbe, a módosító javaslat külön is nevesítette a Magyar Nemzeti Galéria új épületét, mint a legnagyobb olyan beruházást, amely a parkban épülne fel. A közgyűlés ülése előtti napon azonban megjelent egy kormányrendelet, amely alapján úgy tűnik: a kormány – a miniszterelnök ígéretével szemben – mégsem tett le arról a szándékáról, hogy befejezze a projektet. 

 

Mi épüljön, mi ne?

„Nagyon nagy kompromisszum a főváros részéről, hogy a már elkezdett épületek befejezését nem gátolja, csak azokét, amelyek építése érdemben még nem kezdődött el” – mondta a Pesti Hírlapnak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki évek óta kritizálja szakmai érvekkel a Liget-projektet. Az új Néprajzi Múzeum gyakorlatilag szerkezetkész, átadás előtt áll a mélygarázs, és közel szerkezetkész állapotban van a Magyar Zene Háza. „A főváros új vezetése ezeknél az épületeknél mérlegelte, hogy milyen készültségi fokon állnak. Nem szeretett volna egy újabb gödröt a fővárosba, mint a Nemzeti Színház építésekor történt” – tette hozzá Bardóczi.

„A VÉSZ módosítása az egyik legnagyobb épületet, az új Magyar Nemzeti Galériát, illetve a korábbi Közlekedési Múzeum helyén épülő Innováció Házát, valamint egy színházépületet nem engedne megépíteni, de nemcsak erről szól, hanem arról is, hogy ezek helyét vissza kell adni a közparknak, és olyan felszín alatti, nagy kiterjedésű és a meglévő zöldfelületeket jelentősen veszélyeztető épületek létesítését is megtiltja, mint az Innováció Háza és a Nemzeti Galéria között húzódó mélygarázskomplexum. Továbbá blokkolja azoknak a pavilonoknak a megépítését is, amelyekben vendéglátást vagy kereskedelmi célú tevékenységeket képzelnek el” – ismertette a főtájépítész, hogy mit jelent a VÉSZ módosítása. Hozzátette: a módosítás előtti éjszakán megjelent kormányrendelet ugyan magasabb rendű, mint az önkormányzati rendelet a jogszabályi hierarchiában, de a kormányrendelet ellentmond a még magasabb rendű törvényi szabályoknak. „Példa nélküli, hogy a kormány egy önkormányzat építési szabályozáshoz való jogát megnyirbálja” – mondta Bardóczi. 

Az Új Nemzeti Galéria látványterve. Forrás: ligetbudapest.hu

A Magyar Innováció Háza, látványterv. Forrás: ligetbudapest.hu

György Péter esztéta, egyetemi tanár évek óta támogatja, hogy a múzeumi negyed a Városligetben épüljön fel, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria koncepciójának kidolgozásában részt is vett. „Azon lehet vitatkozni, hogy a Nemzeti Galéria hol legyen, én nem vagyok annyira biztos benne, hogy pont ott kell lennie, ahová tervezték, de ez egy építészeti szakkérdés” – mondta lapunknak az esztéta, egyetemi tanár. Szerinte nem lehet csak úgy kivenni egy ekkora térből három-négy épületet és utána azt mondani, hogy így már rendben van. „A Városliget akkor lesz használható közösségi tér, ha a megvalósítását megelőzi egy több hónapos, akár egy évig is tartó szakértői vita, amely ugyanakkor a nyilvánosság előtt zajlik” – tette hozzá György Péter.

 

A Nemzeti Galéria

Bardóczi szerint rendkívül fontos, hogy a Nemzeti Galéria és az Innováció Háza már ne épüljön meg. „Ha a Petőfi Csarnok és a Közlekedési Múzeum helyére valódi zöldterület, rét, mezők, fák kerülnének, akkor az visszaadná a parknak azt a jelleget, amit az épületek elvennének tőle. A kiindulási állapothoz képest is nőne a zöldfelület a Városligetben, még úgy is, hogy megépül a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza. Tekintettel arra, hogy a Néprajzi a volt parkoló helyére épül, amit sokkal szívesebben láttam volna zöldfelületként, hiszen 1953 – a Felvonulási tér létrejötte előtt – az is része volt a közparknak, a burkolat beépítésével sokat nem veszít a park, a Zene Házával már igen. A nagyon nagy veszteséget viszont a Nemzeti Galéria és a hozzá kapcsolódó mélygarázs megépítése jelentené” – mondta a főtájépítész.

György szerint viszont a Nemzeti Galéria a legfontosabb új beruházás: „Ha nincs Nemzeti Galéria, akkor nincs Liget-projekt. A dolognak az az igazi tétje, hogy a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Galéria egymás közelében legyenek, igazgatóik és munkatársaik együttműködjenek, és átjárás legyen a gyűjteményeik között. Ha a galéria kiesik, akkor elvesztette a lokális művészettel való viszonyát. Az az 1957-es döntés, hogy a Nemzeti Galériát elválasztották az egyetemes művészettől, nagyon szerencsétlen és buta politikai döntés volt. A Magyar Zene Házának kérdésébe nem szeretnék beleszólni. Amit azonban feleslegesnek tartok, az a régi ligeti színház másolata, az egy teljes félreértés, és ott vannak a helyes kis pavilonok – azok kudarcot vallottak.”

 

Közpark vagy negyed?

„A Liget-projekt az én fejemben: a 90-es években sűrűn voltam Berlinben, amikor a Múzeum-sziget projekt készült. Nem sokkal a rendszerváltás után felmerült, hogy a kelet- és nyugat-berlini múzeumi negyedet egyesíteni kell. Az derült ki, hogy a múzeumkoncentráció egy nagyon fontos urbanisztikai projekt. Nem csak Berlinben van így; ott a Königsplatz Münchenben, ami a Hősök tere mintája volt. Innen jött a gondolat, hogy a Hősök tere rendbehozatala azért is fontos dolog, mert amikor felépült, akkor szó nem volt arról, hogy mögötte lesz az M3-as autópálya, így már már nem a város ékköve, hanem egy közlekedési átmenőközpont, miközben mégiscsak ott van két múzeum. Engem ez a gondolat elkezdett foglalkoztatni. Baán Lászlóval volt és van is munkakapcsolatom, és elkezdtünk erről beszélni” – mesélte György Péter, hogy miért tartja fontosnak a koncentrált múzeumi negyed létrehozását Budapesten, egyben azt is, hogy ez a Városligetben, a Hősök tere közelségében történjen meg.

A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum a Városligetben 2020. szeptember 11-én. Fotó: Máthé Zoltán

Bardóczi szerint viszont a Városligetnek elsősorban közpark-funkcióknak kell megfelelnie. „Az optimális megoldás az lett volna, hogy ami megmaradt a Városligetben az eredeti történeti parkszerkezetből – jellemzően a Koós Károly sétány és az Ajtósi Dürer sor közötti területről beszélünk –, ott végrehajtottak volna egy olyan történeti közpark-rehabilitációt, amelyben minden olyan épületet, ami később épült be – gondolok itt a PeCsára, a Közlekedési Múzeum torzójára, illetve a P+R parkolóként használt Dózsa György út melletti parkolósávra –, elbontanak, és a helyükön egy zöld közpark-rehabilitáció történik, az eredeti, 1816-ban készült tervek alapján. Erre a nyertes tájépítészeti koncepció is tett javaslatot. Nem volt kötelező, de beadtak egy olyan tervlapot, ami új épületek megépítése nélkül képzeli el a Városliget megújítását. Nem mellesleg ez nem több 100 milliárdba került volna, hanem csak 15 milliárdba” – mondta Bardóczi arra a kérdésre, hogyan képzeli el az ideális Városligetet.  

A főtájépítész szerint már eleve bontani kellett volna, nem beépíteni, hiszen a korábbi beépítések következtében a Liget-projekt kezdete előtt is a duplája volt a beépített területek aránya a törvényben előírt 3 százaléknál. Szerinte könnyen belátható, hogy ha bontás helyett újabb épületeket húznak fel, akkor ez az arány tovább romlik. „Hiába érvelnek azzal, hogy csak oda kerül épület, ahol eddig is volt, azt mindig elfelejtik, hogy ezek az újak kétszer, háromszor nagyobbak lesznek. Ebből nagyon nehezen jön ki, hogy nőni fog a zöldfelület. Jogi csűrcsavarokkal el lehet ezt érni, ki lehet venni a Hősök terét Szépművészetivel és Műcsarnokkal a Liget telkéből, be lehet számítani a tó betonnal burkolt felületét is zöldfelületnek, de ezek jogtechnikai lépések, nem növelik fizikailag a zöldfelületet.”

 

Vége a boomnak

„Az én fejemben egy sokkal konzervatívabb modell volt. Egy, a demokratikus kultúra és az elitkultúra közötti kapcsolatok megteremtésére alkalmas sűrű szövetet gondoltam, ez van Berlinben, Münchenben, Washingtonban, Frankfurtban. Az egymás közelébe épített múzeumok ugyanis egymást támogatják – mondta az esztéta, egyetemi tanár, majd azt latolgatta, hogy mit hozhat a jövő a városligeti múzeumi negyed számára. – A »nagy múzeumi boomnak« vége. Gondolok itt arra, hogy a legnagyobb múzeumoknak 5-8 millió látogatója volt évente, de a látogatottságuk ugyanúgy visszaesett, mint a turizmus összeomlásával gyakorlatilag minden. Pár 100 ezer látogatójuk marad. Ennek két okát látom, az egyik a tömegturizmus elleni ökológiai lázadás, ami nagyon nagy kihívás a múzeumok számára, ezzel pedig összefügg a második ok, az úgynevezett »Covid utáni muzeológia«. Az a turizmushullám, amivel a Liget-projekt eredetileg számolt, vagyis hogy évi 1-1,5 millió látogató lesz, az szinte elképzelhetetlen. Ha mégsem, az a jobbik eset. De azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy van egy korosztály, akiket például én is tanítok az egyetemen: ők az ökopolitikai fordulatot halálosan komolyan veszik. Fogyasztásellenesek, megnézik, mit esznek, nem hajlandók felvenni olyan ruhákat, amiket Ázsiában gyerekek készítenek.”

Legnépszerűbb cikkeink