Tíz éve szakadt át a gát

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa példátlan pusztítást végzett a környező településeken: tíz emberéletet követelt, kipusztította a helyi élővilágot, és még egy új törvényt is ihletett. A legnagyobb anyagi segítség pedig olyan helyről jött, ami ma már váratlannak tűnhet.

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2010. október 4-én délután szakadt át a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) tárolójának gátja. A 400×600 méteres tárolóból 600-700 ezer köbméter vörösiszap ömlött ki, és öntötte el Kolontár felét, Devecser egyharmadát és Somlóvásárhely egyes részeit. Az erősen lúgos, maró hatású anyag néhol akár két méter magasan is hömpölygött. Az alumíniumiparban még sosem történt ekkora katasztrófa, és a környezeti kár Magyarországon is példátlan kiterjedésű és mértékű volt. A BBC saját stábja a helyszínen is megjelent, a New York Times kiemelt helyen foglalkozott a balesettel, és a CNN mellett még az arab és a kínai sajtó figyelmét is felkeltette a tragédia.

A katasztrófa tíz halálos áldozatot követelt, közülük volt, akit egy héttel az eset után találtak holtan. Összesen százötvenen szenvedtek égési sérüléseket. Orbán Viktor másnap, október 5-én kijelentette: emberi mulasztás okozhatta a tragédiát. Október 9-én reggel elrendelték Kolontár teljes kiürítését, mert attól tartottak, hogy a tározó gátjának északnyugati, sérült része összeomlik, és további félmillió köbméter vörösiszap zúdulhat a településre. Végül a falu közepén egy négy-öt méter magas gátat építettek, a 800 lakó pedig visszatérhetett a még lakható állapotú házakba.

Devecser, 2010. október 6.  A katasztrófa három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – érintett, közel 40 négyzetkilométeres terület lakosságát és élővilágát. MTI Fotó: Mohai Balázs

Az erő szimbóluma

„Két biztos dolog van: a múlt, meg a vörösiszap-kazetta” – nyilatkozta az eset után Balogh Zoltán, a MAL Zrt. vezetője. A vízügyi hatóság két héttel a katasztrófa előtt ellenőrizte a később átszakadt iszaptározót, de semmilyen rendellenességet nem talált. Balogh szerint még másfél órával az eset előtt, fél 11-kor is megnézte egy őr a gátat, de semmilyen fizikai, kémiai elváltozást nem talált. Később a MAL Zrt. ügyvédje, Ruttner György azt mondta, a katasztrófát szélsőséges időjárási körülmények okozták. Balogh szerint az okozta a gátszakadást, hogy a megelőző időszak esőzései miatt a 25 éve épült tározó külső fala, az agyagos talaj annyira felázott, hogy nem bírta a víz nyomását. 

A MAL Zrt. a környékbeli lakosoknak 100 ezer forint gyorssegélyt ajánlott fel, ezzel viszont a lakók nem voltak elégedettek. Nemcsak ők, hanem a MÁV is kártérítést követelt a cégtől: a megrongálódott sínek, vezetékek miatt több mint egy hónapig nem járt a vonat Ajka és Devecser között, emiatt a vasúttársaság 384 millió forintot követelt a cégtől. Két hétre fel is függesztették az 1100 főt foglalkoztató gyár működését, azonban Ajka polgármestere levélben kérte Orbán Viktort, hogy az üzem tovább működhessen. Október 11-én, rendkívüli gyorsasággal elfogadta a Parlament a „lex Mal” törvényt, ami engedélyezi az államnak, hogy rendkívüli helyzetben átvehesse az irányítást egy magáncég felett.

Kolontár, 2010. október 8. MTI Fotó: Mohai Balázs

Devecser, 2010. október 6. MTI Fotó: Kovács Tamás

Soros, a legbőkezűbb

A kárenyhítésre több forrásból érkezett adomány: rendeztek jótékonysági sportmérkőzéseket, az Audi 500 ezer eurót ajánlott fel a bajba jutottaknak, a legnagyobb adomány azonban Soros Györgytől érkezett: Orbán Viktor segélyfelhívására az üzletember egymillió dollárt adományozott az újjáépítésre, és a hasonló katasztrófák megelőzésére. Október 19-én aztán Orbán személyesen is fogadta az üzletembert a hivatalában, Soros pedig megerősítette: valóban kész 1 millió dollárt átutalni.

Magyar György, a károsultak ügyvédje 2017-ben azt mondta: a káralapba több mint 2 milliárd forint gyűlt össze, az érintettek viszont addig semmit sem láttak a pénzből. „Nem azt mondom, hogy hazavitték, hanem olyan célra használták, amit a jogszabály definiált. Például tanösvényt építettek” – mondta az ügyvéd.

A MAL Zrt. vezérigazgatójának büntetéséről végül csak 2019 végén döntöttek jogerősen: a Győri Ítélőtábla 4 év börtönre ítélte, és ugyanennyi időre eltiltotta a közügyektől is. A műszaki-szolgáltatási igazgató 3 év börtönt kapott, és a három év alatt ő sem foglalkozhat közügyekkel.

Még a baktériumok is

A vörösiszap a bőrt – az égéshez hasonlóan – kimarja, ez a lúgmarás fokozatosan alakul ki. A sérültek ezért nem azonnal éreztek fájdalmat, ennek ellenére sokan szenvedtek első- vagy másodfokú égési sérüléseket. A következő évre jelentősen megnőtt a magas vérnyomással, immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos megbetegedések száma az érintett településeken. A természet sem úszta meg: a Torna folyó teljes élővilága kipusztult, és a Marcal Torna-torkolata alá eső részén sem volt túlélője a katasztrófának, még a baktériumok is kipusztultak.