Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Nem túl vidám az összkép Magyarországról az EU jogállamisági jelentése alapján

Létrehozva:

Korrupció, fékek és ellensúlyok elégtelensége, a médiapluralizmus eltűnésének veszélye, az igazságszolgáltatás kormányzati befolyásolása – csokorba szedte az Európai Bizottság a jogállamisági problémákat Magyarországon. 

Közzétette a jogállamisági jelentését a tagállamokról az Európai Bizottság (EB). A jelentés nyilvánosságra hozása előtt a magyar kormány már jelezte, a jogállamiság nem konkrét fogalom, igazából csak politikai zsarolásra jó, és kedden azt is bejelentette, követeli Von der Leyen bizottsági elnöktől az alelnöke, a jogállamiságért felelős Vera Jourová leváltását, akivel a magyar kormány megszakítja a kapcsolatot is utóbb Von der Leyen jelezte, a kérésnek nem hajlandó eleget tenni.

Ezek voltak az előjelek, amelyek a jelentés irányát és következtetéseit már sejtetni ígérték. A jelentés az igazságügy, a korrupció, a média és a transzparencia ügyében fogalmaz meg bírálatot. 

Az igazságszolgáltatás területén először arról ír a jelentés, az Országos Bírói Tanács (OBT) nehézségekkel küzd, hogy leküzdje az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének hatalmát. Bár az OBT elvileg felügyeli Handót, a gyakorlatban ez nehézségekbe és korlátozásokba ütközik. Handót az Országgyűlés nevezte ki. Eközben az OBH az OBT akarata ellenében nevezett ki többször bírókat. A Parlament nem teljesítette az OBT követelését, hogy távolítsa el Handót az elnöki székből 2019 júniusában. 

Az igazságszolgáltatás függetlenségét a társadalom átlagosnak, a cégek alacsonynak értékelik, bár a romló trend épp 2020-szal javulni látszik, jegyzi meg a jelentés. Az sem tetszik az EB-nek, hogy a bírósági döntések a kormány- és kormányközeli médiában negatív színben jelennek meg, példaként a gyöngyöspatai kártérítési ítéleteket hozza fel a jelentés, amelyről nemzeti konzultációt is tartott volna a kormány, csak a koronavírus elsöpörte azt. 

Megnőtt a Parlament szerepe a kúriai bírói kinevezések területén. Az ügyészségi rendszert is bírálja a jelentés, a Parlament által 9 évre megválasztott főügyész alatt egy szigorúan hierarchikus rendszer áll (ő indíthat el vagy állíthat meg nyomozásokat), az EU antikorrupciós testülete, a GRECO már korábban ajánlott változtatásokat a tekintetben, hogy a politikai befolyást el lehessen kerülni, és szigorú kritériumrendszer kidolgozását is ajánlotta, hogy mikor és miért lehet elvenni egy alsóbb pozícióban lévő ügyésztől egy ügyet. Ezekből egyeseket megfogadott a kormány, de a teljes ajánlásrendszer átvétele nem történt meg.

A korrupcióról: a rossz helyzetet mind a társadalom érzékelése, mint a Transparency International indexe (helyezésünk 19. az EU-ban, 70. a világon) visszatükrözi. A korrupcióellenes jogi eszközök rendben vannak, a korrupciós vizsgálatok különböző szervezetek között vannak szétosztva. Bár a legmagasabb szinteken zajló korrupció üldözésére van pár példa, de nem elég, mondja ki a jelentés, az utóbbi években egyáltalán nem volt például ilyen a legmagasabb kormányzati körökben. A lobbizás, pártfinanszírozás vizsgálatára a jelenleg érvényes korrupciós stratégia nem ír lépéseket, és nem lát kockázatot a klientizmus, nepotizmus tekintetében a politikai szféra és a gazdaság határterületén. 2015 és 19 között Magyarországon volt a legmagasabb azon OLAF-vizsgálatok száma (43 ügy), amelyek pénzügyi ajánlással végződtek.

Kap a jelentésben a parlamenti vagyonnyilatkozati rendszer is: az adatok valósághűségének ellenőrzése nincs rendszerbe foglalva, a NAV pedig csak akkor nyomozhat egy esetleges gyanús meggazdagodás miatt, ha a bűnüldöző szervek is nyomozni kezdenek. A Greco jelezte, a parlamenti képviselőknek nem érdekük szigorítani a rendszeren, ennek megoldásával még adós a kormány. 

A pártfinanszírozás aggályos maradt, a Greco szerint a pártpénzek átláthatósága nem jó, és a közpénzek elköltésének monitorozása sem történik meg.

Médiahelyzet: a médiapiac sokszínűsége nagy veszélyben van Magyarországon, mondja ki a jelentés, amely ír a 470 kormánybarát médiumot tömörítő KESMA-ról, amelynek létrejöttét nem vizsgálta a versenyhatóság, és az Indexről is. A média mögötti tulajdonosi transzparenciát nem szabályozza külön törvény. Az állami hirdetések megengedik a kormánynak, hogy indirekt politikai befolyást szerezzen a média felett, mondja ki a jelentés. Ezt a területet nem szabályozza semmi, és egyáltalán nem átláthatóak a döntések. Az állami hirdetések túlnyomó része, egyes területeken akár 90-95 százaléka is kormánypárti médiumokhoz vándorol. A független médiumok folyamatos megfélemlítésnek és munkájuk akadályozásának vannak kitéve – a jelentés kitér az ilyen médiumok kormány általi Soros-bérencezésére. 

A fékek és ellensúlyok rendszeréről szólva a jelentés megállapítja, a társadalmi egyeztetések kiüresedtek, formálisakká lettek, a kormány gyakran az önálló képviselői indítvány benyújtásával kerüli el ezeket az amúgy kötelező köröket. Főleg a kormánnyal kritikus civil szervezeteket sok kormányzati támadás és nyomás éri még mindig.  

 

Legnépszerűbb cikkeink