Már települések közelében is lőnek Karabahban

A szembenálló felek nyilatkozatai arra utalnak, hogy egyre nagyobb romboló erejű és hatótávolságú fegyvereket vetnek be egymás ellen.

Folytatódtak keddre virradóra és reggel is az összecsapások Azerbajdzsán és Örményország, illetve a szakadár Hegyi-Karabah örmény erői között, és

Helyszíni beszámolók szerint negyedszázados konfliktusban korábban nem tapasztalt hevességgel dúlnak a harcok tüzérségi fegyverek és légierő bevetésével. A szembenállók jelentéseiből azonban nehéz kihámozni a valós helyzetet, rendre saját sikereikről számolnak be, hazugságnak állítva be az ellenség győzelmi jelentéseit és területfoglalásait. Az egyértelmű azonban, hogy a fegyveres konfliktus korántsem korlátozódik csupán a Hegyi-Karabahra, örmény és azeri határ menti települések környékén is dörögnek a fegyverek.

A bakui tárca közleménye szerint az azeri hadsereg támadást indított a Hegyi-Karabah határánál fekvő Fuzuli visszaszerzésére, és kedd reggel megsemmisítette a helyi örmény erők három harckocsiját. Fuzuli kerület egy része, beleértve az azonos nevű várost 27 éve, 1993-ban került az örmények ellenőrzése alá.

Az örmény védelmi minisztérium arról adott hírt, hogy az azeri légierő csapást mért egy örmény katonai alakulatra az Örményország területén fekvő Vardeniszban, amely távol van Hegyi-Karabahtól. Jereván szerint a Vardenisz elleni támadás előtt az azeriek azt az álhírt terjesztették el, hogy az örmény erők Vardeniszből rakétákkal lőtték az azeri Daskeszan térségét. Az örmény hadsereg közölte, hogy lelőtt egy azeri F-16-os vadászgépet, ezt viszont az azeri védelmi minisztérium tagadta határozottan, mondván, nincs is ilyen harci gép az azeri légierőnél. Az azeri védelmi minisztérium közölte,  hogy megsemmisítettek egy örmény katonai bázist a karabahi Martuni városában, ezt viszont a jereváni szaktárca cáfolta azonnal.

Hírügynökségi jelentések szerint harcok folynak Celebrayil, Agdere és Terte települések környékén is.
Arman Tatojan örmény emberi jogi biztos tájékoztatása szerint négy civil – köztük egy nő és egy gyerek – vesztette életét Hegyi-Karabahban, és többtucatnyian megsebesültek az azeri erők támadásiban a harcok kirobbanása, vasárnap óta.
Az örmény hadsereg nagy hatótávolságú nehézfegyverek bevetését fontolgatja – közölte kedden Susan Sztyepanjan, a védelmi tárca szóvivője. Elmondta, hogy az azeri erők kedd reggel óta a frontvonalon TOSZ-1, Szmercs és más típusú rakétasorozatvetőket vetettek be. Az örmény hadsereg arra figyelmeztetett, hogy ezzel nem hagynak más lehetőséget Jereván számára, mint nagy hatótávolságú és nagy romboló hatású csapásmérő fegyverrendszereket vessen be.
Kedden az örmény kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, Lilit Makunc közösségi oldalán bejelentette, a kialakult helyzet miatt vizsgálják annak lehetőségét, hogy katonai-politikai szövetséget kössenek Hegyi-Karabahhal. Nikol Pasinján örmény kormányfő már korábban is tett említést arról, hogy Jereván mérlegeli Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését.

Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Baku közölte, hogy örmény részről heves ágyútűz érte az azeri hadsereg állásait. Ezzel párhuzamosan Jereván az azeri hadseregnek az el nem ismert Hegyi-Karabah köztársaság, illetve annak székhelye, Sztyepanakert irányában, valamint az enkláve környékén folytatott harci cselekményéről adott hírt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

(MTI)