Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Magyarország

Célzott gazdaságvédelmi intézkedések kellenek a Költségvetési Tanács szerint

Létrehozva:

A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket – ha megfelelően célzottak – a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében – állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.

Az államháztartási hiány Covid–19 válságot megelőző, hosszú időn át kedvező alakulásának köszönhetően az államháztartás számára nagyobb mozgástér áll rendelkezésre, mint korábban. A megnövekvő államadósság is biztonsággal finanszírozható – állapították meg.

A KT meglátása szerint a gazdaság helyreállásának üteme a járvány második hullámának erősségétől függ. A gazdaság visszaállítása a növekedési pályára továbbra is a versenyképességet erősítő jelentős és célzott költségvetési intézkedéseket kíván, amelyek sorában ügyelni kell a leszakadt régiók felzárkóztatására is. Véleményében a tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés beindulásával az államadósság-szabály megköveteli az államadósság-mutató mérséklését.

Az államháztartás hiányának alakulásával kapcsolatban a tanács tudomásul veszi, hogy elsősorban a veszélyhelyzet és a járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kiadások növekedése, másrészt az adóbevételek áprilistól jelentkező csökkenése következtében az államháztartás központi alrendszerének fél évi pénzforgalmi hiánya 1837 milliárd forintot tett ki, ami érdemben magasabb a költségvetési törvényben szereplő 367 milliárd forintos hiánycélnál. Augusztus végére a pénzforgalmi hiány 2261 milliárd forintra nőtt.

A költségvetés eredményszemléletű egyenlege 2020 első félévében 1246 milliárd forintos hiányt mutatott. A pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti eltérést elsősorban az európai uniós támogatások megelőlegezése okozta. A tanács fontosnak tartja, hogy a megelőlegezett támogatások megtérítésére az Európai Bizottság részéről még ebben az évben minél nagyobb arányban sor kerüljön.

Véleményében a KT emlékeztet, hogy a Pénzügyminisztérium augusztusban az éves hiány előrejelzését a GDP 7-9 százalékára emelte, és hozzáteszik, hogy a várt hiány régiós és nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető. A tanács úgy ítéli meg, hogy az augusztus végén módosított államadósság finanszírozási tervben 3600 milliárd forinttal számba vett éves pénzforgalmi hiányra a belföldi megtakarítások fedezetet nyújtanak. Nagyságrendileg ekkora hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket – megfelelő célzottság esetén – a KT indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében. Emellett szükségesnek tartanak előnyben részesíteni olyan intézkedéseket, amelyek javítják a jövő évi költségvetés gazdasági feltételrendszerét.

A GDP-arányos bruttó államadósság a múlt év végi 66,4 százalékról a magas pénzforgalmi hiány miatt szükséges többletkibocsátásból, valamint a GDP csökkenéséből eredően hat hónap alatt 71,9 százalékra emelkedett – állapította meg a tanács. A devizaadósság részaránya 17,3 százalékról 19 százalékra nőtt a fél év végére. Júliusban viszont az államadósság devizaaránya 18,2 százalékra mérséklődött, így a féléves adathoz képest ismét csökkenést mutatott. A tanács fontosnak tartja, hogy a devizaadósság arányának növekedése csak átmeneti legyen, és a jövő évi költségvetésben foglaltakkal összhangban ismét csökkenjen éves összevetésben is. A KT tudomásul veszi, hogy a nagyobb pénzforgalmi hiány finanszírozásához szükséges többlet állampapír kibocsátásból, valamint a nominális GDP esetleges csökkenéséből adódóan az államadósság-mutató az év végére 77 százalék körüli szintre nőhet.

A véleményéről a Költségvetési Tanács tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a kormányt, és értékelését közzéteszi az Országgyűlés honlapján – tették hozzá.

(MTI)

Legnépszerűbb cikkeink