Kiemelt hírek
Még mindig kevés a szakember és a teszt – utóbbiért szinte könyörögni kell
A lélegeztetőgépeket és az ágyakat leszámítva semmivel sincs jobb helyzetben a magyar egészségügy, mint a járvány tavaszi kitörésekor, sőt – vélik a szakemberek.
Ráadásul időközben a kormány stratégiát is váltott: sokkal fontosabbá tették a gazdasági károk enyhítését, mint az egészségügyiekét, csakhogy ennek feltételeit fél év alatt sem teremtették meg.
Orbán Viktor szerint kormánya talpig fegyverben várja a koronavírus újabb rohamát. A szakértők többségének véleménye alapján viszont úgy néz ki, hogy a kormányzat legfeljebb játék pisztollyal, hungarocell páncélzatban áll ki az őszi hadjáratra. Pedig a helyzet most súlyosabbnak tűnik, mint tavasszal, nem kis részben annak köszönhetően, hogy nem rendeltek el általános karantént, az élet pedig csaknem ugyanúgy zajlik, mintha nem is lenne járvány.
Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a Pesti Hírlap megkeresésére elmondta: „A kormány láthatóan stratégiát váltott: az egészségügyi kockázatok drasztikus mérséklése helyett elsősorban a gazdasági működőképesség a célja. Ennek jegyében szerezték be azt irdatlan mennyiségű lélegeztetőgépet, amelyeknek hamarosan még külön raktárakat is építenek – szükség lesz rá, hiszen ennyi gépre nincs elegendő szakszemélyzet. És nem a gépek gyógyítanak, hanem az emberek.”
Szerinte egyébként is maximum 2-3000 lélegeztetőgép kezeléséhez lett volna szakember, de tavasz óta 6000 egészségügyi dolgozó, a teljes létszám 5 százaléka hagyta ott az állami ellátást. Mindeközben egyelőre nem állt le az egészségügy többi része, vagyis a növekvő betegszámra kevesebb orvos és ápoló jut, mint tavasszal.
Sötét hónapok előtt állunk
Ennek jelei már most látszanak: a héten kértek segítséget a koronás betegek ellátására kijelölt kórházak. A Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, a Szent Lászlóban és a Szent Jánosban annyi a súlyos beteg, hogy további munkatársra van szükségük, hogy el tudják látni a bent fekvőket.
A súlyos betegek száma, és ebből következően a halálesetek száma is heteken belül emelkedni fog – erről egy online konferencián beszélt Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Intézete korábban arra figyelmeztetett: megtévesztő lehet, hogy elsősorban fiatalok fertőződnek meg, ők ugyanis 4-5 hét alatt továbbadják az idősebbeknek, például a nagyszüleiknek, tanáraiknak a fertőzést.
És éppen ennyi ideig nem mérnek az iskolákban testhőmérsékletet: érthetetlen, hogy miközben tudható volt, hogy a (sokszor külföldi nyaralásból hazatérő) iskolások szeptemberben beülnek a termekbe, az egyébként sem túl megbízható hőmérőzést csak október elsejétől vezetik be a tanintézményekben, a készülékeket is még csak most szerzik be. Orbán Viktor miniszterelnök az iskolák bezárását egyébként a halálozási adatokhoz kötötte, bár azt nem árulta el, mi az a napi esetszám, ami után visszatér az online oktatás.
Tavasszal főként egészségügyi és szociális intézményekben terjedt a vírus, ezeket az intézményeket most, úgy tűnik, időben lezárták. Csakhogy közben az emberek óvatossága is csökkent, kevesebben viselnek maszkot, és miután a kormány a számára kedves tömegrendezvényeket engedélyezte, a szociális távolságtartás intézménye is már csak tavaszi délibáb sokak számára.
Elvesztegetett nyár
A szakember szerint az a legnagyobb probléma a járvány kezelésével Magyarországon, hogy még mindig alig tesztel a kormány, ráadásul leginkább csak azokat, akik tünetet mutatnak. Naponta legalább 40-50 ezer mintavételre lenne szükség, azonban jó, ha ennek a negyedére van kapacitás, és ezek elvégzése is sokszor napokig tart. A minél szélesebb körű és gyorsabb tesztelés, illetve a minél pontosabb kontaktkutatás kapacitásainak kiépítésére volt fél éve a kormánynak. Előbbiben szinte semmi előrelépés nem történt, utóbbiból egy állami mobilos alkalmazás született, amit egyelőre alig töltöttek le, ráadásul kizárólag androidos telefonon fut.
Lantos szerint a kontaktkutatás „nevetséges”, naponta kerülnek elő történetek arról, hogy magukat érintettnek érző, akár tüneteket is produkáló polgároknak szinte „könyörögniük kell” a teszt elvégzéséért. Arról nem is beszélve, hogy hogy mindez súlyos tízezrekbe kerül azoknak, akik egyébként egyszer már fizettek a társadalombiztosításért.
Amíg Németországban – ahol komolyan veszik a kontaktkutatást is – ingyenesen végzik a teszteket a jelentkezőknek, addig Magyarországon 19 ezer 500 forintban maximálta a kormány egy teszt árát. Ezt az „akciós árat” is csak azután jelentette be a kormányfő, hogy a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezte: teremtsék meg országosan az ingyenes tesztelés feltételeit a kórházakban, szociális és közoktatási intézményekben dolgozók részére, továbbá állítsanak fel ingyenes szűrőpontokat, ahol bárki elvégeztetheti a tesztet. Ezeknek egyelőre semmi nyoma.
A többoldalú felelőtlenség miatt félő, hogy a halálesetek emelkedése esetén ismét be kell zárni az iskolákat, a gyerekekre ismét a szüleiknek kell vigyázniuk, akik ezért ismét kiesnek a munkából, vagyis konkrét gazdasági kár várható. Éppen az, amit a kormány el akar kerülni.