Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

„Egymás nyakába lihegnek” – folyamatos veszélyben a sportolók

Létrehozva:

Az első hullám idején 5 sportág több mint 200 magyar sportolóját vizsgálták orvosok a koronavírussal összefüggésben: kiderült, hogy 11 százalékuk fertőződött meg.

Ez a 11 százalék óriási arány, de tavasszal még ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a koronavírusos sportolókról szóljanak a hírek. A második hullámról viszont már onnan szereztünk tudomást, hogy sorra, sokszor tömegesen fertőződtek meg játékosok. Mennyire vannak veszélyben a sportolók, hogyan támadhat meg sikerrel a vírus edzett fiatalokat is? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Érthetően dühös és csalódott volt két héttel ezelőtt Babos Tímea, amikor kizárták a US Open női páros versenyéből partnerével, Kristina Mladenoviccsal együtt, mert a szerb-bosnyák teniszező kapcsolatba került a koronavírusos Benoit Paire-rel. A szervezők semmilyen kockázatot nem akartak vállalni, holott Mladenovic 11 (!), a magyar csillag pedig 4 negatív teszttel igazolta egészségét. Ehhez képest, látva a koronavírus terjedésének intenzitását, mégsem vált jellemzővé a túlzott óvatosság, sőt idehaza mintha beette volna magát a járvány a sportolók közé. Augusztus közepén a Puskás Akadémián találtak 1 pozitív focistát és még ugyanazon a napon az UTE egyik jégkorongosáról is kiderült, hogy fertőzött.

Azt ma még talán merészség volna kijelenteni, hogy a sportolók Magyarországon felülreprezentáltak a hazai fertőzöttek között – legalábbis a második hullámban –, de nehéz nem észrevenni, hogy szinte minden napra jut egy hír koronavírussal fertőzött játékosokról, olykor egész csapatokról.

Babos Tímea / Fotó: Kovács Tamás/MTI

„Tulajdonképpen a második hullám megjelenéséről ezek a beszámolók tájékoztatták a nyilvánosságot. Sokan nem kedveltek tavasszal, amikor arra hívtam fel a figyelmet, hogy a sportolók veszélyeztetettebbek. Hogy ez mennyire így volt, azt igazolták is a kutatásaink. A Semmelweis Egyetemmel közösen dolgozunk a plazmaterápián, és sok élsportoló is eljött hozzánk, hogy donor legyen, köztük gyógyult fertőzöttek is voltak. 5 sportág 200-nál is több sportolója került így a látókörünkbe, és mint az elemzésekből kiderült, 11 százalékuk esett át a fertőzésen, ami óriási arány” – mondta a Pesti Hírlapnak Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem (TE) tudományos rektorhelyettese.

Szerinte ez nem csoda, hiszen ezek a sportolók február-márciusban különösebb védekezés nélkül voltak kitéve a járványnak, és a sportélet lényegében azóta sem állt le. Ami részben magyarázat is arra, miért van annyi koronavírusos a sportemberek között: nemzetközi versenyeken, edzőtáborokban vettek és vesznek részt, sokat találkoznak és vannak együtt külföldiekkel, az öltöző is gyakran közös, ahogy a rektorhelyettes fogalmazott, „egymás nyakába lihegnek”.

Azt nehéz megválaszolni, hogy a rengeteg edzett, fiatal szervezetet mégis miért és hogyan támadja meg egy – eddigi tudomásunk szerint főleg az idősekre veszélyes – vírus. De minden attól függ, milyen életmódot követel meg az adott sportág: aki zárt térben küzd, mint a birkózók vagy a kézilabdások, könnyebben is tudták elkapni a vírust.

„Ha egy fertőzött bekerül a rendszerbe, a vírus nagyjából végig is megy a csapattársakon.

Az eddigi esetekben közös elem volt, hogy az átesett sportolók relatíve könnyen kiheverték a betegséget, kevés volt köztük, akinek markáns tünete jelentkezett” – emlékeztetett Lacza Zsombor.

Ettől még sok kérdés maradt nyitva – ezekre azonban választ adhat a TE újabb kutatása, amit a jövő héten indítanak: bekérik az ország valamennyi sportági szakszövetségétől, hogy náluk mekkora a fertőzött sportolók aránya, amiből leszűrhető lesz, mennyire veszélyeztetett valójában a sportolók populációja.

Forrás: Shutterstock

„Az első hullámnál még nem tudtunk semmit, csak hogy valami van Kínában. Ha most az a kérdés, mekkora veszélynek vannak kitéve ma a sportolók egy versenyen, arra sem tudunk egyelőre konkrét választ adni. Ám már a tavaszi számok is azt mutatják, hogy figyelni kell rájuk. A bekért fertőzöttségi adatok alapján pedig konkrét jelzéseket tudunk majd adni a vírus viselkedéséről a sportvezetők számára, hogyan is készüljenek a gyakorlatban egy rendezvényre, miben érdemes megváltoztatni akár egy edzési protokollt” – részletezte a szakember.

Kitért arra is, hogy nagy szükség van most a betegségből felépültek vérplazmájára – kedden éppen a Puskás Akadémia focistái ajánlottak fel mintát –, ugyanis a gyógyultak plazmája védettséget ad a vírussal szemben. „Eddig 41 plazmát adtunk be koronavírusos fertőzötteknek, és nagyon jó eredményeink vannak. Aki időben megkapja, annál harmadával csökkenhet a halálozás esélye. De kevés a jó plazma, amiben elegendően magas az ellenanyagszint, és nincs is meg minden gyógyult szervezetében – a 11 felcsúti jelentkezőből 5-6 donor is alkalmasnak tűnik, ami nagyon jó arány –, de ezért is lenne fontos, hogy minél több gyógyult jöjjön, és adjon mintát” – tette hozzá a rektorhelyettes, aki külön is felhívta olvasóink figyelmét arra, hogy

az info@orthosera.com címre várják a potenciális vérplazmadonorok jelentkezését.

Legnépszerűbb cikkeink