A világ legrégebbi állati hímivarsejtjeit rejti egy százmillió éves borostyánkő

A Kínai Tudományos Akadémia nancsingi intézetének munkatársa, Vang Ho szerint az eddig ismert legrégebbi, megkövesedett állati spermiumok mindössze 17 millió évesek voltak. 

A szakemberek ezúttal a csaknem 500 millió éve létező és az óceánok nagy részében megtalálható kagylósrákok (Ostracoda) osztályának egyik nőstényében fedezték fel a spermiumokat, vagyis az állatot röviddel azelőtt termékenyítették meg, hogy beleragadt a vesztét jelentő gyantába. 

A kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálták az eredményeiket. 

A felfedezést még különlegesebbé teszi a spermiumok „hatalmas” mérete: csaknem 4,6-szor hosszabbak magánál a hím állatnál. „Egy 1,7 méter magas embernél ez nagyjából 7,30 métert jelentene, vagyis rengeteg energia szükséges az előállításukhoz” – jegyezte meg Renate Matzke-Karasz, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt. 

A kutatók a kagylósrákok egy eddig ismeretlen új fajaként azonosították a borostyánban lévő apró állatot és a Myanmarcypris hui tudományos nevet adták neki. 

A szakértők szerint a kagylósrákok megkövesedett külső héja gyakori lelet, ám lágy részekkel együtt megmaradt példányt ritkán találni. 

Az állatvilágban a hímek többsége általában több tíz millió apró spermiumot termel, ám a kagylósrákok a mennyiség helyett a minőségre törekednek. 

Számos egymásnak ellentmondó elmélet létezik a hatalmas spermiumok evolúciós jelentőségével kapcsolatban. Matzke-Karasz szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy a „nagy méretű spermiumokkal való reprodukció nem egy eltűnőben lévő evolúciós különlegesség, hanem egy hosszú távú előny a faj túlélése szempontjából”. 

(MTI)