Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Újranyitotta a vitát az új-zélandi Maori Párt az ország átnevezéséről 

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Wellington / Forrás: Shutterstock

Aotearoának nevezné át az országot az új-zélandi Maori Párt, így téve láthatóbbá az őslakosok nyelvét a közéletben jelentette a helyi média hétfőn.

A nem sokkal az október 17-i parlamenti választást megelőzően bejelentett javaslat értelmében Wellingtont Te Whanganui-a-Tarának, míg Christchurchöt Otautahinak neveznék át.

„Elfogadhatatlan, hogy az ország lakosságának mindössze 3 százaléka beszéli az egyik hivatalos nyelvet” – hangsúlyozta Rawiri Waititi, a párt politikusa.

Új-Zélandon az angol és a maori is hivatalos nyelv.

Jacinda Ardern miniszterelnök nem nyilatkozott arról, hogy támogatná-e az átnevezést.

„Egyre gyakrabban hallom azt, hogy Új-Zéland helyett Aotearoát mondanak, és ez pozitív dolog. Az, hogy törvényileg módosítjuk-e, nem változtat a tényen, hogy Új-Zélandra egyre gyakrabban hivatkoznak Aotearoaként” – írta Ardern a New Zealand Herald című lap által idézett közleményében.

Winston Peters kormányfő-helyettes ugyanakkor bírálta a javaslatot, amelytől szerinte a Maori Párt egyszerűen csak nagyobb médiafigyelmet vár, tekintet nélkül az országnak okozott károkra.

Az Ausztrália partjaitól 1500 kilométerrel keletre fekvő, két nagy és sok kis szigetből álló Új-Zéland első lakói a Kelet-Polinéziából mintegy ezer éve érkezett maorik voltak. Az általuk Aotearoának, „a hosszú fehér felhők földjének” nevezett szigeteket első európaiként a holland Abel Tasman kapitány pillantotta meg 1642-ben. Tasman, aki csetepatéba keveredett a maorikkal, jelképesen holland birtokba vette az általa Staten Landtnak nevezett területet. Az Új-Zéland nevet néhány évvel később, Zeeland holland tartományra utalva kezdték használni. (MTI)

 

Legnépszerűbb cikkeink