Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Lehet, hogy élet jeleire bukkantak a Vénuszon

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Forrás: NASA

Olyan molekulára bukkantak a kutatók egy mikrohullámú rádiótávcső-hálózat segítségével, amelyet a Földön mikróbák állítanak elő. 

Egy nemzetközi csillagászcsoport bejelentette, hogy egy ritka molekulát, foszfint fedeztek fel a Vénusz felhőiben – írja a csillagaszat.hu. A lap szerint a Földön ilyen gázt csak iparilag állítanak elő, valamint oxigénszegény környezetben élő mikrobák termelik. 

A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Vénusz nagy magasságba nyúló felhői mikrobáknak adhatnak otthont, mert azok a magaslégkörben lebegve elkerülhetik a felszín hőségét, ugyanakkor el kell viselniük a rendkívül savas környezetet. A kimutatott foszfin ilyen földönkívüli, lebegő életformák jele is lehet.

A felfedezés megerősítéséhez a Chilében az Európai Déli Obszervatórium partnerségével működő, rendkívül érzékeny Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat 45 antennájára volt szükség. 

A kutatók mérései szerint a foszfin csak rendkívül alacsony koncentrációban van jelen a Vénusz felhőiben; egymilliárd molekula között mindössze húsz található belőlük. A megfigyeléseket követően a kutatók számításokat végeztek, hogy kiderítsék, vajon származhat-e ez a mennyiség a bolygón zajló természetes, nem biológiai folyamatoktól. 

Ebből a kutatócsoport úgy becsülte, hogy a hidrogénből és foszforból álló foszfin Vénuszon kimutatott koncentrációban való megtermeléséhez a földi organizmusok teljes kapacitásának mindössze 10 százalékára volna szükség. 

Egyes földi baktériumok termelnek foszfint, amihez az ásványi anyagokból, vagy biológiai forrásokból felvett foszfátot és hidrogént alakítják át foszfinná. Ha vannak is ilyen biokémiai folyamatokat működtető mikroorganizmusok a Vénuszon, azok a szakértők szerint bizonyára nagyon különböznek földi társaiktól. 

Noha a foszfin felfedezése a Vénusz légkörében mindenkit meglepett, a kutatók biztosak a mérési eredményeikben. „Nagy örömünkre az ALMA észlelési körülményei megfelelőek voltak, amikor a Vénusz a Földről nézve éppen jó pozícióban volt. Az adatfeldolgozáskor azonban voltak kihívások, mert az ALMA ritkán észlel ilyen csekély jelet a Vénuszhoz hasonlóan fényes égitesten” – mondta a kutatócsoport egyik tagja, Anita Richards.

A kutatóknak meggyőződésük, hogy jelentős felfedezést tettek, hiszen a foszfin keletkezésére vonatkozó számos alternatív lehetőséget ki tudtak zárni. Viszont ahhoz, hogy valóban bebizonyítsák az elméletüket, még rengeteg kutatásra van szükség. 

Legnépszerűbb cikkeink