Az MTVA vezérigazgatója: A közmédia a legdemokratikusabb közszolgáltatás

Az MMA konferenciáján ismertették az MTVA két legfőbb tisztségviselőjének előadását. De volt szó a videojátékokról is.

A közszolgálati médiának is megfelelő választ kell adnia a napjainkban zajló digitalizációra, különben a technológiaváltás és a fiatal nemzedék is „elmegy mellettünk” – hangoztatta a Magyar Művészeti Akadémia pénteki budapesti konferenciáján Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektora, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kreatív iparért felelős miniszteri biztosa.

Ez a transzformáció olyan felelősséget tesz ránk, ami általában az emberi mivoltunk megőrzését is érinti – jelentette ki a Közszolgálatiság – média – kultúra című tanácskozáson.

Ide sorolta, hogy új feladatok jelennek meg saját kultúránk megőrzésében, fenntartásában, ezért is elengedhetetlen a médiaértés az oktatásban, a kultúratámogatásban és a döntéshozatal egyes szintjein.

Hangsúlyozta: ez a változás nem csupán folyamatos, de annyira felgyorsult, hogy ez már nem komfortos a számunkra, ráadásul új stratégiát kell kidolgozni azon felnövekvő nemzedékek elérésére, amelyek elfordulnak a hagyományos médiumoktól.

Fülöp József a számítógépes játékokban rejlő kihasználatlan lehetőségeket hozta fel példaként, mondván, ezzel az eszközzel is átadhatóak a hagyományok, történelmi és más közismeretek.

Levélben köszöntötte a tanácskozást Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke és az NMHH Médiatanácsának elnöke; ebben Németh László 1934-ben felett kérdését idézte: miféle szer, csoda, találmány drótozhatná ezt a cserepeire tört népet még egyszer össze?

Az összedrótozáson talán száz év alatt túl is jutottunk, ehelyett talán most arra van a legnagyobb szükségünk, hogy a média közös hullámhosszra hangoljon, hogy kétségtelenül erős vonzerejét kihasználva egymáshoz is közelebb hozzon bennünket – fogalmazott Karas Monika.

A járványhelyzet miatt nem vett részt a tanácskozáson Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója; a rendezvényen mindkettejük előadását felolvasták.

Dobos Menyhért azt emelte ki: napjainkban egyetlen európai állam sem mond le a közmédiáról és a korábbinál sokkal nagyobb forrásokkal támogatja ezen intézményeit, amelyeknek kereskedelmi vetélytársaik mellett a globális online platformokkal is versengeniük kell.

A közmédia a legdemokratikusabb közszolgáltatás. megbízható, napi működésével azokat az értékeket közvetíti, amelyek az országot és a nemzetet összetartják – fogalmazott a színvonalasan működő intézményrendszert létfontosságúnak nevezve a vezérigazgató.

Azt hangsúlyozta: a kereskedelmi médiumok „egyszeri, könnyen fogyasztható”, de szűk spektrumon mozgó kínálatával szemben számos olyan téma és műsortípus jelenik meg a közmédiában, amely máshol nem érhető el.

Dobos Menyhért megemlítette: a közmédia a Csoóri Sándor által megálmodott, Sára Sándor által megvalósított eszme mentén működik, hozzátéve, „megmaradásunk záloga édes anyanyelvünk, kultúránk és hagyományaink megőrzése”.

A közmédiának olyan műsorokat kell gyártania, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzet visszataláljon saját történelmi és kulturális hagyományaihoz – fogalmazott.

Papp Dániel előadása arra hívta fel a figyelmet: úgy kell újfajta válaszokat adni a kor digitalizáció jelentette kihívásaira, hogy eközben nem engedünk az igazán fontos értékekből.

Ennek során az egyik legnagyobb kihívásnak túlságosan nagyra nőtt médiazajt említette, példaként említve, hogy míg egy évtizede 90, addig ma 120 magyar nyelvű csatornából választhatnak a hazai tévénézők.

A legfontosabb kihívás a hiteles, elsődleges hírforrás szerepének betöltése – tette hozzá Papp Dániel, hozzáfűzve, a közmédiának minden magyar számára folyamatosan kell megbízható információkkal szolgálnia.

Példaként hozta fel, hogy a járványveszély idején jelentősen megnőtt az M1 hírcsatorna nézettsége.

Papp Dániel kitért arra is, hogy óriási kihívást jelent a közmédia visszafogott, konzervatív és értékszemléletű hozzáállásának vonzóvá tétele a fiatalok körében, dilemmaként említve, hogy az idősebb és e szemlélethez közelebb álló korosztályokat vagy az ifjabbak „élményhajhász” igényeit igyekezzenek kielégíteni.

Minél több igényt minél színesebb módon szeretnénk kielégíteni; ezért fogalmazódott meg a Petőfi TV ötlete – tette hozzá.

(MTI)