Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

„A kormány rögtönöz, az emberek könnyelműek”

Létrehozva:

Forrás: Shutterstock

Érkezik a második hullám, vagy itt is van már – pánik, bizonytalanság, tévhitek, rossz beidegződések szövik át a társadalmat. Utánamentünk, mi a helyzet, mit lehetne tenni és mi várható.

Győrffy Dóra és Csaba László gazdasági szakértők nem optimisták, maximum reménykednek, a szociálpszichológus Síklaki István szerint pedig éppen a tipikus járványparadoxont éljük át.

„Az ember egy kicsit úgy működik, mint Pavlov kutyája. Ha számít valamire, és az nem következik be, akkor az hatását veszíti” – mondta Síklaki István szociálpszichológus a Pesti Hírlapnak, aki szerint a tavaszi pánik utáni bekövetkezett enyhülés miatt már nem tudjuk komolyan venni a helyzetet. Az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének vezetője úgy látja, az állandósult szorongás is csillapodott, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nem tudnak annyira félni. Ehhez szerinte hozzájárulnak a koronavírussal kapcsolatos álhírek is, amelyek vagy tagadják, vagy bagatellizálják a járványt. „Hogy ha én nagyon nem szeretnék engedelmeskedni, találkozni szeretnék barátokkal, iskolába akarnám vinni a gyerekeket, akkor hajlamosabb lennék – ha nem is elhinni, de – hitelt adni ezeknek a híreszteléseknek.”

Aki időt nyer, életet nyer

Ezzel együtt a félelem is jelen van, erről Győrffy Dóra közgazdász professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója beszélt lapunknak: „Az emberek nem járnak moziba, színházba, az éttermek is félházzal mennek.” Külföldi turisták kevesen, most pedig már szinte egyáltalán nem jöhetnek. Ennek következményét a gazdaság több szektora megszenvedi. „Aki időt nyer, életet nyer” – ezt pedig már Csaba László közgazdász professzor, a Corvinus és a CEU oktatója mondta megkeresésünkre.

A második hullámról eltérően beszélnek a gazdasági szakértők. Győrffy szerint egyelőre nem tudjuk, milyen súlyos lesz a második hullám, elméletek vannak arról, hogy a vírus mutálódik, enyhébb megbetegedést okoz, a fiatalok körében terjed, de biztosat nem tudni. Ezért azt sem, mikor kell majd a mostaninál is szigorúbb korlátozásokat kezdeményezni. Csaba László szerint viszont a második hullám eljövetele tény, itt van, és más lesz, mint az első. „Korábban gócpontok voltak, ma egy ember akár 3-3,5 embert is megfertőzhet a korábbi átlagos 1 helyett, és bárki elkaphatja.”

Ma már azonban jobban ismerjük a vírust, és megvannak a tavasszal még hiánycikknek számító védekezőeszközök

– ebben mindkét közgazdász egyetértett.

Győrffy úgy látja, a határzáron túli korlátozásokat, bezárásokat a lehető legkésőbb fogja bevezetni a kormány, mert a tavaszi intézkedések nem voltak népszerűek, az emberek felmérések alapján úgy ítélik meg, hogy a lezárás okozta károk súlyosabbak voltak, mint maga a járvány – mostanra kifogytak a tartalékaikból, elfogyott a szabadságuk. Síklaki István szociálpszichológus szerint a „tipikus járványparadoxon” is megfigyelhető: ha a szigorú intézkedések után enyhül a járvány, akkor az az illúzió keletkezik, hogy „itt nem is volt akkora baj”. Azt pedig nehéz átélni, mi lett volna, ha enyhébbek az intézkedések.

Elkanászodunk

„Egy újabb lezárás nehezen lenne elviselhető” – mondta Győrffy, és ezt Csaba László is így látta: egyensúlyra kell törekedni a társadalom működése és a védekezés között, „mert nem lehet még egyszer teljesen lezárni az országot, és ha fegyelmezetten védekezik a magyar társadalom, akkor elkerülhetőek a nagy lezárások”. Síklaki szerint ha megugranak a fertőzöttségi számok, akkor nem zárható ki a fegyelmezettség visszatérése, a lazítás pedig természetes pszichológiai reakció, „elkanászodtunk, és kevésbé vagyunk tekintettel a nehéz időkre”.

„A számok pedig egyre rosszabbak. Megoldást csak az oltás megérkezése jelenthet majd, ami még legalább fél-egy év, és akkor még nem is szóltunk a magyar gazdaság kitettségéről” – figyelmeztetett Győrffy. „A 80 százalékban exportra termelő magyar gazdaság súlyosan megérzi, ha a külpiacai visszaesnek, rosszabbul teljesítenek. Nem sok jó dolog várható” – összegezte diplomatikusan a helyzetet.

A kormány gazdaságpolitikai reakcióit sem hagyta szó nélkül a szakértő. „Az állami bértámogatások szűkmarkúak voltak, kevés területet érintettek, és nagyon sok adminisztratív terhet róttak a vállalkozásokra – mondta Győrffy –, és ezeket ki akarják vezetni.” Ezt Csaba László is így látta, szerinte most kellene csak igazán támogatni ezt a szektort, mert „meglévő munkahelyet nem kell teremteni”. Csaba szerint ha a kormány extra pénzt juttat cégeknek, az önmagában még nem biztos, hogy segítség a gazdaságnak. „Ha olyan ágazatok, vállalatok kapnak pluszpénzt, amelyek eddig is jelentős állami forrásokhoz jutottak, akkor ott nem várható jelentős élénkítő hatás. Tudunk olyan cégről, amely milliárdokat kapott, aztán leépítette a munkavállalói felét” – utalt a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotelsre. „Márpedig megtartani, életben tartani munkahelyet mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint újat teremteni. Mert ha szélnek eresztenek 200 bányászt, hiába keletkezik máshol 200 hely agysebészeknek. Váltani, átképezni mindig nehezebb, az emberek kevésbé rugalmasak” – tette hozzá.

Vergődnek a cégek

De akkor mégis mit kellene tenni? Csaba László szerint fontos, hogy az oktatásban át lehessen állni a távoktatásra, még ha ezt sokan nem is szeretik, és az is jó, amiről a Parlament most tárgyal, hogy az otthondolgozást fogadják el törvényesen szabályozott munkavégzésnek. „A kormánynak ebben a helyzetben intenzíven kell tesztelnie” – mondta Győrffy Dóra. Így folytatta: „Utána kell mennie a pozitív eseteknek. Ebben nem segít, hogy drága a teszt (25-45 ezer forint ma egy teszt – a szerk.), jó lenne, ha ingyenes lenne, vagy egy részét átvállalná ennek az összegnek az állam. Emellett segítenie kellene a legsérülékenyebbeket: az álláskeresési járadék csak 3 hónapig jár, ez kevés, ennyi idő alatt nehéz munkát szerezni.”

„Sok cég a megszűnés szélén áll, vergődik, számukra a túlélést jelenthetné egy 3-6 hónapos áthidaló jellegű segítség, határozott időre alanyi jogon igénybe véve, nem óriási bürokratikus terhekkel nehezítve, lassú átfutással. Ezzel is sok munkahelyet lehetne megmenteni” – mondta a Corvinus és a CEU oktatója, Csaba László. „De költések átcsoportosításában is jobban kellene szerepet kapjon a szociális érzékenység” – tette hozzá. Erre rímelt Győrffy gondolata:

a gyerekes családok, ahol a gyerekek esetleges otthonmaradásával a szülő akár az állása elvesztését is kockáztatja, szintén támogatást érdemelnének.

„Ezért indokolt lenne a családi pótlék emelése, ami 2008 óta ugyanakkora összeg, és 30 százalékot vesztett reálértékéből. Ha pedig a kormány elutasítja a segélyezés alapú megoldásokat, akkor 1-2-3 havi extra családi pótlékkal kellene támogatni a családokat, mondjuk, a digitális oktatásra való átállásra, eszközök beszerzésére. A magyar gyerekek fele ugyanis olyan családban él, amely mára felélte tartalékait. És a hátrányosabb helyzetű családoknak segítő civileket is támogatnia kellene a kormánynak” – mondta Győrffy, a Pázmány oktatója.

Pánikreakciók

„Nem a feneketlen zsákba kellene szórni a pénzt, a mostani 9 százalékos költségvetési deficit épp elég rémisztő, átcsoportosítani kellene a költéseket. De jelen helyzetben miért sportklubokat támogat a kormány, miért a teniszszövetséget segíti ki 2,5 milliárd forinttal?” – tette fel a költői kérdést Csaba László. Szerinte a kormányra amúgy is a rögtönzés jellemző, nem látszik a tervszerű építkezés. „Amikor 20 ember volt lélegeztetőgépen, miért vásároltak belőle 16 ezret? Most tartunk 600 halottnál, akkor miért kellett tavasszal 36 ezer kórházi ágyat kiüríteni? Ezek pánikreakciók. Miért épp most kell nálunk kísérletezni a foci szuperkupa-meccsel? Nem látni a stratégiát a kormány részéről.”

Csaba végül hozzátette: „Mindemellett a kormány, bár a hibáit sosem fogja elismerni, tud és hajlandó tanulni – példának okáért most már csak az ágyak 10 százalékát kell a kórházaknak felszabadítaniuk.” Az általa javasolt gazdaságpolitikai lépések nem forradalmiak, hatalmas pluszköltséget sem jelentenek, a meglévő keretben megléphető intézkedések. Így arra a feltevésre, hogy vajon a kormány végrehajtja-e ezeket, annyit mondott: „Akár meg is csinálhatják.”

Legnépszerűbb cikkeink