Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Enni vagy nem enni – Hiába minden, mégis mennie kell az afgán férfinak

Dercsényi Dávid

Létrehozva:

Képünk illusztráció / Forrás: Shutterstock

2019. január 1. óta 200 védelmet kapott embernél vizsgálta meg az állam, hogy visszaküldhetők-e oda, ahonnan elmenekültek. A meghozott határozatok után sokukat Nyírbátorba szállították, az idegenrendészeti fogdára, helyzetüket nem értik. Ezért 52 személy ételmegtagadási akciót indított.

Közülük visszaküldenének Afganisztánba egy férfit, aki ahhoz a hazara kisebbséghez tartozik, amely ellen rendszeresek a terrormerényletek. Már 10 éve itt él Magyarországon, bejelentett állása, magyar felesége, családja van – tiszteletben tartotta a szabályokat, a törvényeket, mégis megszabadulna tőle a magyar állam.

52 ember kezdett éhségsztrájkba Nyírbátorban a kitoloncolásra várók idegenrendészeti fogdájában, hogy megtudják, mit követtek el, és hogy jogvédőkkel, újságírókkal találkozhassanak – ezt jelentette be korábban a Magyar Helsinki Bizottság. Ehhez képest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtóosztálya a Pesti Hírlap megkeresésére azt válaszolta az üggyel kapcsolatban: „A nyírbátori őrzött szálláshelyen 2020. augusztus 5-én délben 46 őrizetes nem tartott igényt a felkínált ételre. A nyírbátori őrzött szálláshely 160 férőhellyel rendelkezik, 2020. augusztus 5-én az étkezés megtagadásakor 52 őrizetes volt a létesítményben. 48 férfi őrizetest helyeztek el egy 67 ember befogadására alkalmas lakótérben, közülük döntöttek úgy 46-an, hogy nem élnek az intézmény által biztosított étkezés lehetőségével. Azóta az étkezést megtagadó őrizetesek száma naponta 40-42 fő között változik. Minden őrizetes számára – így az étkezést megtagadók részére is – folyamatosan biztosítjuk a napi háromszori étkezést. Az őrizetesé a döntés, hogy étkezik, vagy nem tart igényt a feltálalt ételre.” A rendőrség hozzátette: az őrizetesek az őrökkel vásároltatnak maguknak élelmiszert, azt eszik, tehát gyakorlatilag ételmegtagadás zajlik, nem éhségsztrájk.

Képünk illusztráció / Forrás: Shutterstock

A fogvatartottak írásban követeléseket nem fogalmaztak meg, állítja a szerv. „Az őrség kérdésére néhányan szóban nyilatkoztak, az étkezés megtagadásának okaiként a túlzsúfoltságot, valamint a velük szemben folytatott idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás hiányát jelezték. Jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatták az őrizeteseket” – tette hozzá a sajtóosztály.
Sikerült beszélnünk az egyik éhségsztrájkoló afgán férfi magyar feleségével. Judit négy éve van együtt a férfival, egy éve házasok. Két gyereket nevelnek, ők a nő előző kapcsolatából jöttek, és nagyon kötődnek az afgán férfihoz, akinek – felesége elmondása szerint –

három szakmája van, hegesztő és szakács is, és legutóbb egy étteremben dolgozott kiszolgálóként, munkájával meg vannak elégedve, magyarul jól beszél.

2019 novemberében döntött a férfi oltalmazotti státuszának felülvizsgálatakor az állam arról, hogy vissza kell térnie Afganisztánba. Először levitték a tompai tranzitzónába, majd 6 hónap után átkerült Nyírbátorba, miután a tranzitzónákat a kormány kényszerűségből bezáratta. Judit szerint a hatóság nem fogadja el érvényesnek a házasságukat, mert, mint mondta, szerintük ő csak a férfit akarta ezzel menteni, holott a ferencvárosi anyakönyvvezető előtt minden a szabályoknak megfelelően zajlott. Az afganisztáni hazara kisebbséghez tartozó férj siíta, az Európai Unió 2020-as jelentése alapján 2019-ben is számos támadást indított ellenük az ISIS, ezeknek összesen 361 sérültje és 112 halálos áldozata volt, mind civilek. A férfi Nyírbátorban már 1 évet és 2 hónapot eltöltött, a körülmények nem jók, internetre naponta másfél óra jut, mert kevés a számítógép, és sok a fogvatartott.

Az oltalmazotti státuszt Magyarországon akkor adják meg, ha valaki nem érdemli ki a menekült státuszt, de mégis úgy ítélik meg, hogy az érintett személy a származási országába visszatérve veszélyben lenne. Ezt a státuszt háromévente felülvizsgálják, azaz az Országos Idegenrendészeti Főhatóság (OIF) megnézi, javult-e helyzet a származási országban, visszatérhet-e az oltalmazott. „Ez bevett gyakorlat, a nemzetközi védelem nem örök életre szól” – mondta a Pesti Hírlapnak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Hozzátette: 2019‒20-ban az ilyen eljárások felszaporodtak, ahogy elkezdtek lejárni a korábban nagyobb számban kiadott oltalmazotti státuszok.

Az OIF érdeklődésünkre elmondta, 2019. január 1-jétől 200 esetben vizsgálták felül az oltalmazotti státuszokat. Ha az érintett személy nincs jelen – mondjuk időközben más országba ment –, a távollétében hozzák meg a döntést a rendelkezésre álló adatok alapján. Arra is kíváncsiak voltunk, hány esetben utasítottak ki embereket, és hova toloncoltak vissza oltalmazottakat, illetve hányan nem jelentek meg az eljáráson, de ilyen adatokat a hivatal nem regisztrál, az OIF válaszai szerint.

A probléma ott kezdődik, hogy Afganisztánt például több EU-tagállam is részben biztonságos országnak minősíti, holott

„az ország nagy része káoszban van, és csak minimális része tekinthető valóban biztonságosnak, és az sem mindenki számára”

– mondta Kováts. Sokszor politikai alkuk állnak amögött, hogy hova küldenek vissza embereket: Afganisztán esetében is jelentős hatása van az EU és Németország által folyósított fejlesztési támogatásoknak és segélyeknek a visszafogadási hajlandóságra. Ilyen európai szintű alkuk miatt kevés olyan ország van, amellyel kapcsolatban szakmai és politikai konszenzus jött létre, vagyis nem számít biztonságosnak, így oda nem szabad visszaküldeni embereket.

Képünk illusztráció / Forrás: Shutterstock

A másik gond, hogy ha valaki egy másik országrészből hagyta el Afganisztánt, de Kabulba kerül vissza, mert az biztonságos, akkor ott mi lesz vele – az afgán fővárosban egyre több belső menekült van, és jelenlétük komoly társadalmi feszültséggel jár.

„Az oltalmazotti státuszból tovább kell lépni, ha már nem indokolt a nemzetközi védelem: vagy az országból való távozással, vagy egy letelepedési engedéllyel, esetleg az állampolgárság megszerzésével” – mondta Kováts, de ez keveseknek sikerül, hiszen szigorú követelményeknek kell megfelelni, amihez nem jár külön támogatás.

Juditék nem próbálták meg az állampolgárság megszerzését, mert úgy tudják, nehéz megszerezni. „Az oltalmazotti státusz felülvizsgálati eredményét a bíróságon lehet megtámadni, és ezeket gyakran megsemmisíti a bíróság” – mondta a Pesti Hírlapnak Major Magdolna, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Juditék is a bírósági felülvizsgálatra várnak éppen, és még ebben a hónapban várható az eredmény.

Legnépszerűbb cikkeink