Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

„Nagyobb lett volna a veszteség, ha a cégek feladják”

Zsigmond Viktória

Létrehozva:

Kevesebb létszámleépítés, több törekvés a megoldásra – így reagáltak a cégek a koronavírusra a KoronaHR nevű kutatás szerint. A felmérésben kapott meglepő válaszokról Poór József egyetemi tanárral, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk. 

– Hogyan álltak össze a KoronaHR nevű kutatás első eredményei? 

–13 egyetem és 3 szakmai szervezet állt össze, hogy egy nonprofit kutatást hozzunk létre. Egy nagyon komplex kérdőívet készítettünk, amiben azt akartuk kideríteni, hogy a cégek, szervezetek miket eszközöltek a koronavírus miatt. Jelenleg körülbelül 400 cég adata áll rendelkezésünkre, de ez még bővül, és szeptemberben folytatjuk a kutatást interjúkkal, úgyhogy még közel sincs vége. Hozzá kell tenni azt is, hogy 60-70-re tehető a válaszoló hotelek, vendéglátóhelyek száma, így még nem nevezhető reprezentatívnak a kutatásunk. Az eredmények viszont már most meglepőek voltak. 

– Mi volt az, amire nem számított?

– A kérdőívet kitöltők több mint 10 százaléka mondta azt, hogy 20 százalékkal csökkent a létszáma, és körülbelül 20-25 százaléknál „kissé csökkent”. De durván a kétharmaduk mondta azt, hogy nem változott a létszám. Sőt a cégek egy kis része azt közölte, hogy plusznövekedést hozott a koronavírus. Utóbbiakhoz tartozik az informatika, szállítás és a többi, akiknek valóban több lett a munkájuk. Az állami bértámogatással a megkérdezettek 20 százaléka élt a 400 válaszadóból. De 61 százalék nem vett igénybe semmit. Voltak cégek, amelyek a bérleti díjakat fagyasztották be, de a megkérdezettek 10 százaléka igénybe vette a hitelmoratóriumot is. Rangsoroltattuk a különböző intézkedéseket, aminél még engem is meglepett, hogy nem a létszámcsökkentés, vagy az üzleti területek kiszervezése került az első helyre, hanem a szervezeti hatékonyság-növelés, bizonyos beszerzések és kiadások elhalasztása, általános költségcsökkentés vagy a megfelelő kommunikációs eszköztár bevezetése. 

– A cégek szempontjából mi a legnagyobb különbség a 2008‒2009-es és a koronavírus okozta válság között? 

– A 2008‒2009-es válságkor teljesen más volt a felmérés eredménye. Akkor a bezárások, és a létszámcsökkentések kerültek az első helyre. Azt gondolom, hogy a cégek tanultak a korábbi válságból. A hagyományos iparágak nagy tömegekben nem azt mondták, hogy leállítottuk a munkát, hanem azt, hogy a hazai kereslet ugyan csökkent, a kijárási korlátozások is hatottak a cégre, ahogy az ellátási lánc megszakadása is, de nem adták fel. A kutatásból az is kiderült, hogy 65 százalék egyáltalán nem szüneteltette a munkát, míg más cégek különböző javításokat csináltak ez idő alatt. Úgy tűnik, hogy sokféle módon próbálták elérni, hogy ne legyen akkora kár. Ez már egy hatékonyságorientált gondolkodás.

– Mondhatjuk azt, hogy azért nem lett akkora a válság, mint amekkorára számítottunk, mert a cégek változtattak a gondolkodásmódjukon? 

– Igen. Azt gondolom, hogy a magyar vállalatok már túlléptek a hagyományos, nagyon extenzív gondolkodáson, és gondolkodtak, majd megoldást találtak. Ilyen például a home office, de az egyetemek sem omlottak össze annak ellenére, hogy nem világszintű kommunikációs eszközök működnek az intézményekben. Mégis működött minden, mert megoldották. Azt a véleményem, hogy összeszedték magukat a cégek is, mert tudták, hogy nagyobb a veszteség akkor, ha leállnak és feladják. 2008‒2009-nek pont az volt az egyik nagy tanulsága, hogy nem feladni kell, hanem valamilyen megoldást találni. Meglátásom szerint felnőtt a magyar gazdaság, amihez hozzájárul az is, hogy a képzettségek is javultak. De lehet, hogy túl optimista vagyok. Pont az volt a kutatás célja, hogy hozzájáruljunk, hogy a vírussal kapcsolatos megoldásokba valamilyen tudás is keletkezzen a menedzsment és a HR területén. Szerintem sikerült új tudást kihozni belőle. 

Legnépszerűbb cikkeink