„Fegyelmet és egészségtudatot ad a maszk”

A magyarországi számokba beletartozhatnak olyan külföldiek, akik nálunk csinálnak, csináltatnak PCR-tesztet, de a számok emelkedésében az utazási kedv is közrejátszik. A maszkról pedig még mindig nem szabadna megfeledkezni. Dr. Prinz Gyula járványügyi szakértővel beszélgettünk. 

– Több helyen nő az új igazolt fertőzöttek száma. Ez már a második hullám? 

– Korábban mindig azt kérdezték, hogy mikor tömeges, vagy gócos a fertőzés. Nem tudom, hogy van-e annak jelentősége, hogy második hullámról beszélünk, vagy arról, hogy a környező országokban emelkedő esetszámokkal találkoznak. Az elmúlt másfél hétben tulajdonképpen mélypont volt, amikor napi 1-1 esethez képest kicsit több volt az igazolt friss fertőzés. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nehéz megmondani. Van ahol halmozódásról beszélhetünk, például ilyen Mezőkövesd. Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amelyek nem magyarok, mégis beletartoznak a számokba. Például Szerbiából is jönnek át csináltatni PCR-tesztet, és mivel ez itt készül, ezért a Magyarországon igazolt fertőzések számában mutatkozik meg. Tehát nem könnyű a mostani helyzetet értékelni. 

– A fertőzés terjedésében számít, hogy gócpontokban, vagy elszórtan találnak új eseteket?

– Ha van egy zárt közösség, és oda beviszik a fertőzést, akkor annak óriási jelentősége van. Ez a zárt hely lehet egy ápolási otthon, szociális otthon, kórház, vagy börtön. Ha ide bekerül a vírus, akkor nagy a kockázata, hogy ott benn el is terjed. A földrajzi megoszlást már az is befolyásolja, hogy az emberek elkezdtek külföldön és belföldön is utazni. Ezért fontos minden friss estben a kikérdezés, hogy mit csinált, hol volt és kivel találkozott az elmúlt két hétben. Fontos, hogy járt-e külföldön, például Romániában, Szerbiában, de ugyanúgy Ausztriából is hazahozhatja bárki a vírust. Ha valaki külföldön volt, megfertőződik, majd ettől számítva a harmadik napon hazaindul, akkor még nincs tünete, de fertőzni tud. Így ha bemegy a munkahelyére, továbbadja, ebből lehet halmozódás. Ennek van egy kiszámíthatatlansága. De ha az utazás után az illető otthon marad, akkor kevesebb eséllyel terjeszti tovább a fertőzést, így nincs akkora baj. 

– Lanyhul az emberek fegyelme, egyre kevesebben veszik komolyan a maszkhordást. Mennyit számít ez az új igazolt fertőzöttek számában? 

– Tapasztalatom szerint a metrón az emberek döntő többségén van maszk, viszont utaztam én is olyan távolsági buszon, ahol senkin sem volt. Ebben az esetben, ha csak egy ember fertőzött, akkor – ha nem is az egész busz, de – a közvetlenül körülötte lévők elkapják és ők is hazaviszik. Van, aki ezt észre sem veszi, hogy fertőzött, mert csak enyhe tüneteket mutat, nagyon beteg csak a fertőzöttek egy része lesz. Az, hogy melyik maszk jó és véd, az megint egy más kérdés. Az viszont biztos, hogy fegyelmet és egészségtudatos magatartást ad az embereknek.

– Írországban élő magyarok szerint náluk nincs maszk, inkább kesztyűt hordanak az emberek, mégsem számít magasnak a beazonosított új fertőzöttek száma.

– A magyarázat abban lehet, hogy Dublin kivételével kertvárosban élnek az emberek, tehát nagy a távolság. Itthon is megfigyelhető, hogy Budapesten és a nagyobb városokban, ahol sok a társasház, ott nagyobb volt a fertőzések száma. Konkrét példa, hogy ha egy 10 emeletes társasházban csak egy lift van, akkor mindenki abban közlekedik, megnyomják a gombot, majd hozzáérnek a szájukhoz. Így sokkal könnyebben terjed a koronavírus, mint akkor, ha mindenki kertes házban él. De ugyanezt meg lehet figyelni külföldön is. Ha kis területen nagyobb a népesség, ott nagyobb problémákat okoz a vírus. Betegség szempontjából két kategóriáról beszélhetünk. Az egyik az a fiatal, akinek a genetikája miatt súlyos klinikai kép alakul ki. Megjósolhatatlan, hogy kinek van ilyen genetikai állománya. A másik kategória az idős, számos kísérőbetegséggel rendelkező ember. Ide tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a túlsúly. A fiatalok azért nem veszik ezt komolyan, mert közülük kevesen vannak, akiknél tényleg komoly tüneteket okoz.