Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Méreggel gyilkoló viperagyík érkezett a Nyíregyházi Állatparkba

Tálos Lőrinc

Létrehozva:

Ritka és különleges, mérgező a harapása. Heloderma horridum a latin neve: ő a mexikói viperagyík.

A tizenkét éves, eddig a bázeli állatkertben élő hüllőt a karanténidőszak letelte után csütörtökön vizsgálták meg a park állatorvosai. A viperagyíkot egy speciális védőkesztyűben vették ki a terráriumából, megmérték súlyát és hosszúságát – mondta Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője a helyszínen az MTI-nek.

A park trópusi házában elhelyezett, hetven centiméter hosszú, több mint másfél kilogramm súlyú állatot egy tenyészprogram keretében szaporítanák, ezért hamarosan egy nőstény érkezik majd hozzá – tette hozzá a szakember.

A mexikói viperagyík Mexikó területén és Guatemala nyugati részén honos, a trópusi lombhullató erdők és tüskebozótok lakója. A legforróbb napszakban a talajba vájt üregében húzódik meg és csak szürkületkor jön elő.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Gyakran mászik fára, méregmirigyei módosult nyálmirigyek, amelyek az alsó állkapocs közepe táján találhatóak, közelről megfigyelve kisebb dudorokként láthatóak. Harapáskor felsérti áldozata bőrét és hosszabb ideig fogva azt rágó mozdulatokkal juttatja mérgét a zsákmányba; a mérgeskígyókkal ellentétben ugyanis nem képes a mérgét hirtelen üríteni, azt szó szerint bele kell rágnia áldozatába.

Elsősorban rágcsálókkal, madárfiókákkal és tojással táplálkozik, ezek felkutatásában villás szaglónyelve is segítségére van. Ínségesebb időkben képes a farkában zsírt tartalékolni.

Fotó: MTI/Balázs Attila

A fajt 1829-ben fedezték fel, ekkor kapta tudományos nevét, amelyben a heloderma szó szemölcsös bőrt, míg a horridum szó érdeset vagy durvát jelent. Harapása az emberre is veszélyes, mert légzési elégtelenséget okozhat.

Érdekesség, hogy a faj immunis a többi mérgező gyík és a csörgőkígyó mérgére, valamint már a tojásból kikelő kis gyíkoknak is vannak fogaik és mérgük.

Legnépszerűbb cikkeink