Az uniós bíróság elkaszálta a civil szervezeteket diszkrimináló magyar törvényt

A kormánynak kezdeményeznie kell a 3 éve hozott jogszabály hatályon kívül helyezését. Ha nem teszi, Brüsszel újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Az uniós jogot sérti az a Magyarországon 2017 óta életben lévő törvény, amely a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját írja elő – mondta ki a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön.

Az ítélet szerint

„Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be

azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára, és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel, és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben.”

A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvényt 2017 áprilisában fogadták el. Kimondja, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.

A civiltörvény miatt már 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság kétszer is felszólította a magyar kormányt az uniós joggal ellentétesnek talált törvény visszavonására.

Ezt arra hivatkozva tették, hogy a törvény indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
A kormány nem tett eleget a felszólításnak, így került az ügy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) elé 2018 elején.

Az eljárásrend szerint először az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona tett javaslatot, milyen döntést hozzon a bíróság az ügyben. Idén januárban kiadott jelentésében megállapította, hogy

a törvény valóban nem egyeztethető össze az uniós joggal.

A bíróságnak azt javasolta, hogy állapítsa meg lényegében azt, amit az Európai Bizottság is kimondott a tőke szabad mozgásának korlátozásával és az alapjog-sértéssel kapcsolatban.

Ha Magyarország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva a tagállammal szemben.

A nyilvánosságra kerülése után reagált az ítéletre a civiltörvény ellen létrejött, az érintett szervezetekből álló Civilizáció Koalíció:

„A döntés azért is különösen fontos az egész magyar társadalom számára, mert a magyar kormány évek óta próbálja ellehetetleníteni a közjóért dolgozó civil szervezeteket. Ennek eszköze volt – listázások, hatósági vegzálások mellett – a civilellenes törvény is” – írták közleményükben.

„A Bíróság ítéletével egy fontos cél teljesülhet: a magyar kormánynak kezdeményeznie kell a jogszabály hatályon kívül helyezését.

A civilellenes törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék. A civilek támogatása egyet jelent az elesettek segítésével, a közösségeink ápolásával, a környezet megóvásával és a jogaink védelmével. Ezek mindannyiunk közös ügyei” – teszik hozzá.

A magyar kormány egyelőre annyit reagált, hogy Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta, megvárják az ítélet szövegét, és utána döntenek arról, milyen eszközzel fogják elérni, hogy a törvény szándéka szerinti átláthatóság biztosítva legyen. (444/PH)